Bláthy iskolaújság

Keresztényi világunk első vértanúja István – Krisztus kortárs tanítványa -, görögösen ejtve Sztefanosz neve koronát, diadémot, átvitt értelemben megkoronázottat, uralkodásra képesítettet jelent. Így adott volt a név Árpád-házi Géza fia Vajknak, hogy ezt a nevet válassza pogány hitéről a kereszténységre való áttérése alkalmával. Legalábbis sokáig így hitték, s Benczur Gyula festőfejedelem Vajk megkeresztelése című csodálatos festményén lévő életerős fiatalember ennek lehetőségét sugallja.

Csakhogy Vajk megkeresztelése a fejedelmi gyermek négyéves kora körül történt, szülői, tanácsadói közrehatásra, egyik bizonyságául annak a ténynek, hogy a kereszténység felvétele már István előtti időkben megtörtént a magyarság népei között. Géza fejedelem és neje Sarolt ez időben a bizánci keresztények táborába tartozott, keleti rítusú keresztényekként éltek és üdvözültek. Hogy István főherceg – bár ez a cím akkor még nem létezett, hanem a dukátus cím illette meg – a nyugati, római katolikus hitben nyert keresztséget, az úgy a szüleinek, mint azok nyugati, elsősorban papi tanácsadóinak hatása alatt történt.

Egy uralkodói gyermeknek a „Megkoronázott” nevet adni, tudatos választást bizonyít. Istvánt a prágai Szent Adalbert püspök keresztelte, s formálta szellemileg, nyilván más személyiségek közrehatása mellett a kor egyik legkiválóbb uralkodójává. 997-ben, apja örökségében lett István nemzetünk vezetőjévé, de még ez előtt egy évvel feleségül vette az egyik legjelentősebb német fejedelem, II. Henrik bajor herceg leányát, Gizellát.

A megfelelően alakult keresztény hitbéli és rokonsági háttérrel azután folyamodni lehetett az egyház legfőbb vezetőjéhez, II. Szilveszter pápához, az időközben megalapított Pannonhalmi Apátság vezetője, Asztrik Apátúr személyes közbenjárásával királyságért, a nemzetnek koronáért. Az esemény a Német-római császár, III. Ottó beleegyező jóváhagyásával bírt, s így hazánk teljes joggal felmagasztosult az európai népek közösségébe. A Német-római császár volt ez időben és még sokáig az ókortól létező római birodalom feje, Julius Cézár, Augustus Császár s megannyi uralkodó utóda, hatalmuk folytatója, az Európa nyugati felén élő népek közössége legjelentősebbikének vezetője. 1000-ben, más források szerint 1001-ben Esztergom városában a koronázás meg is történt.

Óriási esemény ez, s augusztus 20-án, Szent István névnapjának ünnepén minden évben erre emlékezünk. Magyarország ez idő óta létezik, bár a kezdeti országszervező munka és a hatalom teljes megszilárdítása csak most következett. Még a koronázás előtt meg kellett vívni Koppány vezérrel az utódlás érdekében, s a koronázás után az Istvánt támadó, tőle elforduló vezéreket kellett lebírni. Kit házassági kapcsolattal, kit a hatalomba való bevétellel, kit meg háborúskodással kellett kényszeríteni a királyi főhatalom elismerése végett. S István király az idők során óriási küzdelemmel, de megoldotta a feladatot. Ereje felőrlődött, fiúgyermekeit elveszítette, de hitében szilárd maradt. Megalkotta a hazánkban máig érvényes megyerendszert, amit szerencsére nem sikerült a legközelebbi közelmúltban felszámolni, törvénykezése a kor színvonalának csúcsa volt, egyházerősítő és egyházi intézményalapító munkássága messzi évszázadokra előre mutatott megoldást az egyházi és világi élet, az oktatás és a kultúra területén. Bölcs ember módján mikor érezte földi küldetése végének közeledtét, s hazánkat, Magyarországot Krisztus Megváltó anyja, a Szent Szűz, régiesen Nagyboldogasszony kegyeibe ajánlotta. Azóta Mária Országa gyermekei néven is nevezzük magunkat. S aki keresztényi hitben él, ez a tudat erőt ad számára, sorsfordító bajban ez a tudat segít a dolgok jobbításában, teszi lehetővé a megmérettetések elviselését.

Szent István élete és zsenialitása megkerülhetetlen s olyan országot kovácsolt össze, amely a történelem viharaiban mindmáig képes volt fennmaradni. Már igen korán, 1083-ban szentté avatták, melyben Szent László királyunk érdemei felülmúlhatatlanok.

El nem romlott jobbkezét legfőbb templomunkban őrzik, s István napkor tömegekkel kísérve viszik körmenetre, bizonyítva népünk erejét, hitét, megújulni való képességét. Mert nem minden környezetünkben élő népnek voltak királyai. Voltak, akik sodródtak az idők folytán, de azok, akik Szent István koronáját maguk fölöttinek elismerték – mindmáig élő, karakterisztikus népei a világnak. Szent István népei számára ma is az összefogás lenne az eredményesség útja, igazi sikerhez csak az erők egyesítése és nem a széthúzás a célravezető.

forrás:http://www.bellacafe.hu/2010/08/19/szent-istvan-unnepe-%E2%80%93-augusztus-20/

A tankönyvvásáraugusztus 23-án 10-16 (10.b, 10.d, 11.a, 11.b, 11.c, 11.d) 24-én 10-16 (12.a-ny), 25-én 12-16 (13.a-ny, 10.a, 10.c), 26-án 10-16 (9.-a-d), 30-án 10-12 óra (pótnap, csak indokolt esetben!) között lesz az iskolában.

Tankönyvvel kapcsolatos infók: tankonyvker.hu

(iskola: 035369)

A tanévnyitó ünnepély szeptember 1-én lesz 8 órai kezdettel. Gyere fekete-fehérben, és hozd magaddal a bizonyítványodat is!

Magyarországon köztudottan igen sok a válás. A magas statisztikai adatok azt sugallhatják számunkra, hogy azok a házaspárok, akik a válás mellett döntöttek, azok talán könnyelműségből, megfontolatlanságból, sőt talál felelőtlenségből jutottak arra az elhatározásra, hogy számukra a válás lehet a legmegfelelőbb megoldás.
Biztosan akadnak olyan párok, ahol a válás egy elhamarkodott lépés döntése, de nem ez a jellemző. Az emberek többségénél ugyanis a válás nagyon nehéz és keserves döntés eredménye. A legtöbb párnál legutolsó elhatározásból történik a válás, akkor, amikor már tényleg nincs más lehetőség, és érzik, hogy házasságuk olyan mély válságba jutott, ahonnan már semmilyen más kivezető út nincs, csak a válás. A válás keserűségét nagyon komolyan megszenvedik, nagyon nehezen élik át az emberek.

A pszichiátriai betegek, a pszichiátriai kezelésre szoruló emberek közt magasabb az elváltak aránya, tehát a válás megbetegítheti a pszichét.
A válás kapcsán átélt kudarc megnehezíti a későbbi kapcsolatteremtést, illetve ha mégis sikerül kialakítani valakivel egy komolyabb kapcsolatot, akkor az elvált emberek többnyire nehezebben nyílnak meg, nehezebben adják át magukat a kapcsolatnak, hiszen félnek attól, hogy a kapcsolat ismét válással végződhet. A válás tehát igen mély sebet ejt az emberek lelkében, mely erősen kihat a további életre.

Egy stabil párkapcsolat -melynek nem kell feltétlenül házastársi kapcsolatnak lenni- megvédi az embereket a nagyobb lelki sérülésektől, harmonikus, kiegyensúlyozott lelki állapotot teremt. Ám a válás megszünteti ezt a párkapcsolati harmóniát, védelmet, és utat nyit az elhajlásra, utat nyit a deviáns viselkedésre.

A válás mindenképpen egy stresszhelyzettel jár együtt, amely -mint köztudott- a testet és a lelket is egyaránt emészti.
A válás kapcsán mindenki sérül. A válás lelki sérülése az nem embertípustól függ, hanem ettől az egész válási szituációtól.
A válás elmaradhatatlan velejárója a lelki sérülés, mely -jó esetben- az idő haladtával meggyógyul, rendbe jön. A válás fájdalma, a válás lelki sérülése hasonlítható ahhoz, amikor egy közeli rokon, közeli ismerősünk meghal. Egyfajta gyászt él meg az elvált ember. Az elválást adott esetben nehezebb feldolgozni, mint a halált, hiszen a halállal, a temetéssel lezárul valami, illetve valaki, akivel személyes kapcsolat már nem lehetséges. Ám az elvált személy él, sőt bizonyos esetekben szükséges kapcsolatot tartani a másik féllel, ami megnehezíti azt, hogy érzelmileg elszakadjunk tőle. Ha az ügyvéd kimondja a válást, avval még nem szűnik meg létezni a másik.

A válás nehézsége könnyebben átvészelhető, ha nem titkoljuk magunk és mások előtt a lelki sérülésünket, ha nem játsszuk el azt, hogy mennyire erősek vagyunk, és úgy átvészeltük a válás nehézségeit, hogy észre sem vettük az egészet. Éljük meg a válás keserűségét, ez segít lezárni egy korszakot, hogy nyithassunk egy új felé.

A válás, mint tudjuk nemcsak a felnőtteket, de a gyerekeket is nagyon megviseli. Előfordul, hogy a szülők előbb túlteszik magukat a megrázkódtatáson, talpra állnak, és rászánják magukat egy újabb kapcsolatra. A gyerekek sokszor nehezebben dolgozzák fel a válást, egyformán ragaszkodnak mindkét szülőhöz, és szeretnék, ha újra együtt lenne az egész család. Erre azonban kevés esély látszik, ha az egyik fél bejelenti új társat talált. A gyereknek nemcsak egy új helyzethez, hanem egy új személyhez is alkalmazkodnia kell, ezért a szülőnek minél türelmesebbnek kell lennie.

http://dho23.blog.hu/2009/08/04/title_100031

A hontalan állatokról való megemlékezés célja, hogy felhívják a közvélemény és az illetékes hatóságok figyelmét a következőkre: – a súlyos hazai kóborállat kérdés és annak megoldatlansága – a kóborállatok menhelyen való elhelyezése (a gyepmesteri telepek helyett), természetesen finanszírozás mellett – a menhelyekről történő örökbefogadás fontossága – a nemkívánt szaporulat megakadályozása.

Ha lehetőséged van befogadni egy hontalan állatot és felelősséggel gondoskodnál is róla, az alábbi link segíthet szándékod megvalósításában:

http://www.rex.hu/

Minden héten száguldó riporterek járják az iskolát, s ugyanarról kérdezik az embereket. Ha kimaradtál a kérdezősködésből, de szívesen elmondanád Te is a véleményed, akkor írj a kommentekbe!

Tervezel októberre előrehozott érettségit?

(Gyimesi André /11.c/ kérdése)

Nem, de jövő év végén kémiából szeretnék vizsgázni. (Gyimesi André, 11.c)

Lehet, hogy májusban érettségizem földrajzból, de októberben biztosan nem vállalom. (Vincze Viki, 11.c)

Nem tervezem, inkább majd 13. év végén teszem le az érettségit 5 tárgyból. (Hajdó Margaréta, 11.c)

Nem, nincs még tervben, valószínűleg az utolsó évben megyek csak érettségizni, addig még eldöntöm melyik tárgyból fogok érettségizni. (Zengl József, 11.c)

Nem, mert angolból még úgyis megvan a nyelvvizsgám, másból meg nem sietek előrehozottan érettségizni. (Shade)

Nem igazán, gondolkodom rajta, de nem hiszem. (Mencser Anita, 11.c)

Nem, mert szerintem még nem olyan a tudásom, hogy le tudjam tenni tökéletesen. Még dolgozom rajta. (Pál Adorján, 11.c)

Nem, de kémiából előrehozottan szeretnék májusban érettségizni. (Nosbert)

Talán földrajzból, még a nyáron döntöm el. (Molnár Levente, 11.c)

Most tettem földrajzból, ez is elég nekem. (Fülep Dezső, 11.c)

Nem, majd valószínűleg májusban megyek emelt szinten vizsgázni. (Szigeti Mátyás, 11.c)

Talán földrajzból, még a nyáron döntök. (Nagy Bálint, 11.c)

Különösebben nem, de lehet hogy földrajzból mégis nekivágok, majd nyáron eldöntöm. (Csepregi Kristóf, 11.c)

Igen, de inkább év végén megyek földrajzból. (Székely Gábor, 11.c)

Nem, azt sem tudom még mi lesz a választott tantárgyam. (Név nélkül)

Nem, és májusban sem. (Név nélkül)

Szerintem egyet jó lenne megcsinálni. Lehet, hogy földrajz lesz az, de nem biztos. (Név nélkül)

Nem, semmiből. Még májusban sem. Talán földrajz, de még gondolkodom rajta. (Szlavikovics Robi, 11.c)

Ezt még nem döntöttem el, sok mindentől függ, a szüleimmel is meg kell még beszélnem. (Tóth Andi, 11.c)

Nem, nem tervezem, még májusban sem, majd mindent egyszerre, normális időben, ilyen a mostani elképzelésem. (Somogyi Dániel, 11.c)

Egy balkezeseket tömörítő amerikai szervezet kezdeményezésére 1992 óta minden év augusztus 13-án ünnepeljük a Föld népességének csaknem 15 százalékát kitevő balkezeseket.

Napjainkban egyre nagyobb figyelmet szentel a kereskedelem is a jelentős kisebbségnek; már több kifejezetten a számukra készült szerszámot és egyéb használati tárgyat lehet vásárolni.

Mi lehet a közös Benjamin Franklinben, Albert Einsteinben és Bruce Willisben? A balkezesség, amely az emberiség tíz százalékát érinti. De vajon okosabbak, kreatívabbak a balkezesek, vagy éppen ellenkezőleg: több baleset és lelki sérülés éri őket?

Balszerencsés a balkezes?

Tény, hogy a világot a jobbkezesek számára rendezték be, ezért a balkezeseket bizonyos helyzetekben több baleset érheti. Ha például egy balkezes gomb alakú kilincset akar kinyitni, biztosan balra tekeri, így rögtön horzsolja az ajtófélfa az ujjperceit. A kézfogás sem olyan egyértelmű feladat egy balkezesnek.

A magyar nyelvben ráadásul a bal oldalhoz valamilyen negatív tulajdonság is tartozik, például balfácán, kétbalkezes, balfék, balga, balsors, balszerencse. Az arab országokban pedig – ahol közösen étkeznek egyetlen nagy edényből -, bal kézzel az ételért nyúlni igen nagy sértést jelent, hiszen ezt tisztátalannak tartják.

A jobb- vagy balkezesség azonban nem kultúrafüggő, hanem örökletes tényezők hozzák létre, és egyáltalán nem befolyásolja a szellemi képességeket vagy a testi ügyességet.

A jobb- vagy balkezesség kialakulása nagyjából egy időben megy végbe a beszéd kialakulásával, 18-20 hónapos kor körül. Ettől kezdve a gyermek egyik kezét a finom, megtanult mozgások kivitelezésére használja. Ennek a specializálódásnak négyéves korig végbe kell mennie, amennyiben késik, érdemes gyermek-neurológushoz fordulni, aki dominanciatesztekkel (labdadobás, elkapás, zárnyitás, locsolás, fésülködés, stb.) el tudja dönteni a kérdést.

Azért fontos az időtényező, mert a dominancia időben történő kialakulása adja meg a gyermeknek azt az esélyt, hogy megfelelő kézügyességet szerezzen a későbbi iskolai feladatok elvégzéséhez.

forrás és további linkek:

http://www.inforadio.hu/hir/eletmod/hir-297021

http://www.balkezes.hu/

http://hu.wikipedia.org/wiki/Balkezess%C3%A9g

Forrás:

Élet és tudomány (2010/34)

Minden héten száguldó riporterek járják az iskolát, s ugyanarról kérdezik az embereket. Ha kimaradtál a kérdezősködésből, de szívesen elmondanád Te is a véleményed, akkor írj a kommentekbe!

Foglalkozol-e nyáron a tananyaggal?

(Vincze Viki /11.c/ kérdése)

Igen, a többi könyvhöz teszem az ideieket, ennyit. Rendszerezem a füzeteket is. (Zengl József, 11.c)

Nem. (nevet) (Név nélkül)

Jó kérdés, szerintem lesz amibe belenézek, de mind a két és fél hónapot nem szánom rá. Inkább a pihenésről kell szólni a nyári szünetnek. De olvasni fogok, mert azt mindig szoktam. (Pál Adorján, 11.c)

Nem szoktam, pihenek inkább. (Név nélkül)

Nem, nem fordítok rá időt. Nyelvtanulás viszont lesz, tanárhoz járok majd angolból. (Szlavikovics Róbert, 11.c)

Tananyaggal nem, de készülni fogok a nyelvvizsgára. Sok kedvem nincs hozzá, mert szeretnék kicsit pihenni a sok megpróbáltatás után, de muszáj. (Lóth Péter, 12.a)

Ez vicces, mert minden év végén eltervezem, hogy foglalkozom vele, de aztán elmarad. Nyáron hirtelen minden fontosabbá válik. Most is így indulok neki, de angolt és németet mindenképpen fogok tanulni. (Hajdó Margaréta, 11.c)

Attól függ, hogy melyikkel. Angolozni fogok járni és esetleg lejárok majd tesizni is, akt0van sportolok. (Gaál Norbi, 12.a)

(nevet) Nem nagyon. (nevet) Nem ártana, de nem nagyon. A nyár számomra pihenés. (Somogyi Dániel, 11.c)

Nem buktam még sosem, szerencsére nem kellett. (Sallai Márk, 12.a)

A rendszeradminisztrátorok elismeréséért 11. éve küzd a sysadminday.com.
A rendszeradminisztrátor az, aki gondoskodik a munkahelyek számítógépparkjának zökkenőmentes működéséről a szerverektől akár az irodai alkalmazások beállításáig. Ő az, aki bármikor rendelkezésre áll, hogy megoldjon bármilyen felmerülő technikai problémát, méghozzá azonnal, hiszen a munka nem várhat. És ő az, aki mindezek ellenére láthatatlan marad, munkájának értéke gyakran szinte elsikkad. Ezen kíván változtatni a rendszergazdák világnapján (minden év július utolsó péntekén) rendezett számos program. Pl.:

http://pcworld.hu/rendszergazdak-vilagnapja-2010-egy-nap-amely-csak-roluk-szol-20100606.html

Minden héten száguldó riporterek járják az iskolát, s ugyanarról kérdezik az embereket. Ha kimaradtál a kérdezősködésből, de szívesen elmondanád Te is a véleményed, akkor írj a kommentekbe!

Van-e nyár Balaton nélkül?

(Hajdó Margaréta /11.c/ kérdése)

Nyár van Balaton nélkül, Híradó nincs. Nekem a Velence a Riviera. (Vincze Viki, 11.c)

Nem köt oda semmi, nekem mindenem a Tisza-tó. Ott van minden, én a Csongrád megye híve vagyok. (Nosbert)

Van, én bárhol elvagyok, ha a barátaimmal vagyok. (Orcigeri, 11.c)

Van, mi nem szoktunk oda menni, Ráckevére járunk nyaralni. (Név nélkül)

Nincs, mert a Balaton egy jó buli. Ezen a nyáron is megyek. (S. E.)

Persze, bőven lehet máshova menni, inkább Balaton nincs nyár nélkül. (Zengl József, 11.c)

Nekem van, Franciaországba megyek, Korzikára. (Név nélkül)

Nincs, biztos, hogy lemegyek. Víz, csajok, buli, Fanta. A Balaton jó, sok a külföldi is. (Fülep Dezső, 11.c)

Van, a tengeren. (Shade)

Nincs szerintem, mert minden nyáron lemegyek Balatonra. (Név nélkül)

Igen, ez attól függ, hogy a szüleimmel megyek e.  (Székely Gábor, 11.c)

Nincs, muszáj lemenni oda, ott vannak a fesztiválok, sok jó csaj van bikiniben. Úszunk, napozunk, jól érezzük magunkat, miközben legeltetjük a szemünket. (Hinterstein Marci, 12.a)

Biztos, de azért elmegyünk Balatonra bicikli túrára. (Szigeti Mátyás, 11.c)

Végülis van, de sokkal jobb Balatonon lenni. (Csepregi Kristóf, 11.c)

Nincs, csomó jó nő van ott, sok a jó buli, egy tó mellett jobban el lehet viselni a meleget és ez nem olyan mint a strand. (Gaál Norbert, 12.a)

Biztos van, de nem ugyanolyan. (Molnár Levente, 11.c)

Nincs, tervezem is, hogy megyek egy hétre idén is. (Nagy Bálint, 11.c)

Szerintem igen, mert végülis az ember bárhol jól tudja érezni magát, de nyáron fontos a víz. (Pál Adorján, 11.c)

Ha jó az idő, akkor nincs. Minimum egyszer el kell menni nyaralni. (Szlavikovics Róbert, 11.c)

Van szerintem, végülis máshol is lehet szórakozni, nem csak a Balatonon. (Tóth Andi, 11.c)

Eredetileg azt mondanám, nincs, de mivel nem mindig tudok elmenni, ezért a Velencei tónál, vagy valamelyik strandon a megfelelő társasággal is jól érzem magam. (Hajdó Margaréta, 11.c)

Nincs, minden évben járunk Tihanyba, imádok ott lenni. A család együtt van, egy hét teljes kikapcsolódás. (Somogyi Dániel, 11.c)

Balatonra nem járok, de a Velencei tónál van telkünk. Most egész júliusban ott leszünk. Családdal és barátokkal is megyek oda. A nap nagy részét a tónál töltjük. Az egyik csapattársamnak is van ott telke, hozzájuk is átjárunk. (Lóth Péter, 12.a)

Természetesen van, de én is beleillesztem a nyári programok közé és úgymond kötelességből is megyek, mert a barátnőm Sárbogárdi. (Gyimesi André, 11.c)