Tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan azért nem vesznek részt a szelektív hulladékgyűjtésben, mert nem tudják, hogy mit és hogyan kell és lehet külön gyűjteni, illetve ennek milyen haszna van személyes életében.
A szelektív hulladékgyűjtés az újrafeldolgozás, a recycling első lépése. Ennek során a lakosság aktív közreműködésével, anyag szerint szétválogatva gyűjtik a hulladékokat. A hulladéknak, mint másodnyersanyagnak a gazdaság vérkeringésébe való visszajuttatásából komoly környezeti előnyök származnak: jelentősen csökken a gyártás energiaigénye, környezeti terhelése. Mivel hazánkban az elkövetkező években a szelektív hulladékgyűjtést egyre több helyen vezetik majd be, melynek legelterjedtebb formája a gyűjtősziget. Az alábbiakban ismerkedjünk meg a leggyakrabban gyűjthető hulladékfajtákkal.
Van néhány alapelv is, amely segítséget nyújthat az elkülönítésénél:
PAPÍR
Ez a konténer újságok, folyóiratok, füzetek, könyvek, hullámpapír, csomagolópapír, kartondoboz gyűjtésére való. Tejes és gyümölcsitalos (kombinált) dobozokat minden esetben mossuk ki és tapossuk laposra! Majd a papír vagy a műanyag konténerbe helyezzük el, attól függően, hogy hogyan jelzik.
Kérjük higiéniás okokból ne dobjuk bele az élelmiszer- maradványokat és egyéb szennyeződéseket tartalmazó (pl. olaj, zsír, oldószer) papírokat, használt papír zsebkendőt, szalvétákat stb.
A feldolgozás legfontosabb feltétele, hogy a papír ne legyen szennyezett, zsíros! Fordítsunk figyelmet arra is, hogy nem kerülhet a papírgyűjtő konténerbe pl. műanyag, vagyis:
- füzetborító, műanyag mappa, nejlon fólia (vigyázzunk, a hentesáru csomagolásához sokhelyütt használnak papír-műanyag összetételű fóliát);
- műanyag kötözőzsinór;
- ragasztószalag (pl. dobozok lezárásához használt). Éppen ezért az összegyűjtött újságpapírt ne műanyagzacskóban tároljuk, és ne műanyagzsineggel kötözzük össze. A legjobb, ha összekötözés nélkül egy papírzacskóba rakjuk.
ÜVEG
Fehér üveg
A tiszta, kiöblített italos és egyéb, a háztartásban már feleslegessé vált színezetlen üvegeket – konzerves, parfümös stb. – dobhatjuk ide.
Ne dobjunk bele színes üveget (pl. zöld, barna üveget), tükröt, ablaküveget, villanykörtét, szemüveget, nagyítót, drótszövetes üveget, kerámiát, porcelánt, neoncsövet!
Színes üveg
Dobhatunk bele színes (zöld, barna, sárga) italos, parfümös, konzerves üveget.
Ne dobjunk bele színezetlen, azaz fehér üveget, drótszövetes üveget, katedrálüveget, kerámiát, porcelánt.
Az üvegekről távolítsuk el a fém kupakokat!
MŰANYAG
Üdítős, ásványvizes PET-palackokat, kiöblített háztartási flakonokat és azok lecsavart kupakjait (samponos, habfürdős stb.) háztartásban előforduló tiszta fóliát (szatyrok, tasakok, csomagoló fóliák stb.) dobhatunk bele. Tejes és gyümölcsitalos (kombinált) dobozokat minden esetben mossuk ki és tapossuk laposra! Majd a papír vagy a műanyag konténerbe helyezzük el, attól függően, hogy hogyan jelzik.
Ne dobjunk bele zsíros, olajos, háztartási vegyi anyaggal szennyezett (nem kimosott) flakont. Tejes, joghurtos poharat, margarinos dobozt, élelmiszer-maradványt tartalmazó műanyagot, hungarocellt, CD-lemezt, magnó- és videokazettát, egyéb műanyagnak ítélt hulladékot (pl. nejlonharisnya), mert hasznosításuk jelenleg nem megoldott!
Véletlenül sem kerülhet a műanyag közé:
- üvegpalack (sajnos sokan összekeverik a kétféle palackot);
- papírcímke;
- ételmaradék.
FÉMEK
A fémek talán a legkevésbé érzékenyek a különféle szennyeződésekre. Nagyon fontos volna ezek szelektív gyűjtésének elterjedése, mert a gazdaságba történő visszaáramoltatásuk igen jelentős energiamegtakarítást eredményez.
Ez az edény a fém csomagolódobozok (üdítős, sörös, konzerves stb.) és a háztartási kis fémhulladékok (pl. evőeszközök stb.) gyűjtésére szolgál.
A konzerves, kutya- illetve macska-eledeles dobozokat csak kimosva szabad beledobni!
VESZÉLYES HULLADÉK
A veszélyes hulladékokat külön kell gyűjteni. A veszélyes hulladék leadható a hulladékudvarokban vagy az önkormányzat által szervezett veszélyes hulladék gyűjtőakciók keretében, melynek helyéről, idejéről az adott önkormányzat ad tájékoztatást.
A leggyakoribb, háztartásokban is fellelhető veszélyes hulladékok, melyeknek már speciális gyűjtése sok helyen megoldott: elem és lejárt vagy feleslegessé vált gyógyszer, a festék, sütőzsiradék, akkumulátor.
Ezek közül kiemeljük a:
GYÓGYSZER
A lejárt vagy feleslegessé vált gyógyszereket semmiképpen ne dobjuk ki az otthoni szeméttárolóba, vagy lefolyóba mivel a gyógyszerek veszélyes hulladékok és a hulladéklerakókba kerülve károsíthatják a természetet és a talajvízbe, illetve földbe jutva egészségünket is.
2006. január 1-től minden gyógyszertárban átveszik tőlünk a szakemberek a hulladékot a megfelelő tároló edényekbe helyezik, ahonnan a koordináló szervezet a hulladékégetőbe viszi ártalmatlanításra.
ELEKTRONIKAI HULLADÉK
Az elektronikai berendezések és hulladékok szeméttárolóba illetve lomtalanításkor utcára helyezése szintén nem helyes magatartás. A hulladékok gyártóhoz történő visszajuttatása hasznosításra illetve ártalmatlanításra nagyon fontos.
2005. augusztus 13-tól amennyiben új készüléket vásárolunk, a vásárlás helyén visszaveszik régi, már feleslegessé vált készülékünket. Több üzletben vásárlás nélkül is átveszik tőlünk az elektronikai hulladékot, melynek pontos feltételeiről az egyes üzletekben adnak felvilágosítást. Folyamatosan bővül azon önkormányzatok száma is, melyek elektronikai hulladék begyűjtésére speciális lomtalanítást szerveznek. A helyi lehetőségekről az adott önkormányzat ad bővebb információt.
ELEM
Az elemeket semmiképpen ne dobjuk ki
a szemetesünkbe. Már sok helyen visszaveszik a már lemerült, használt elemeket.
Forrrás és további info
Az Európai Unió szeptember 22-re AUTÓMENTES VILÁGNAPot hirdetett meg. A minden évben megrendezett esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a motorizáció és az elavult közlekedésszervezés által okozott súlyos környezeti és egészségügyi problémákra. A rendezvényre először 1997-ben került sor a franciaországi La Rochelle-ben. 2001 elején megszületett az autómentes napról szóló Európai Charta, melyet másodikként – az unión kívüli országok közül elsőként – Magyarország írt alá.
Babits Mihály: Vasárnapi impresszió, autón
Barna sár-szökőkút feccsen, gépkocsink fordulva reccsen;
| jobbfelől a Tisza habja lustán villan pillanatra; |
| úgy állnak partján a fűzek, mint hajuk-mosó vén szűzek: |
| meghajolva és kifűzve lógatják fürtjük a vízbe. |
| De billen a föld alúlunk s a falú felé gurúlunk. |
| Bús gyümölcsös lankad itt és egy kidőlt-bedőlt kerítés: |
| két galamb a kapu-íven gubbaszkodik primitíven; |
| lud-felhő zubban körültünk, barnán gágog vissza tülkünk; |
ugatás és harang-foszlány fullad el zajunkban osztán.
A TAKARÍTÁSI VILÁGNAP nem kötődik egyetlen konkrét dátumhoz sem, minden évben egy szeptember 20-a körüli hétvégén ünneplik. Annyit tudunk csupán biztosan, hogy a hagyomány Ausztráliából indult.
Takarítási tippek kezdőknek

Portalanítás
A portalanítás azon túl, hogy javítja a közérzetünket, különös fontossággal bír az őszi, allergiás időszakban. Ilyenkor még lényegesebb, hogy a heti kisebb takarítások mellé havonta iktassunk be egy-egy alaposabb tisztogatást, hiszen számos, „láthatatlan” helyen telepedhet meg a por.
– A portalanítás eszközei a porszívó és a portörlő kendők legyenek. A tollseprűt lehetőleg mellőzzük, hiszen inkább felkavarja, mintsem eltünteti a port.
– A takarítás megkezdése előtt ágyazzunk be, nehogy a felkavart por ellepje az ágyneműt.
– A munkát lehetőleg kívülről befelé és felülről lefelé végezzük, azaz először mindig a fő piszokforrásként tekinthető előszobával kezdjük, illetve a szekrények tetejével.
– A kisebb szőnyegeket lehetőség szerint az udvaron, erkélyen porszívózzuk vagy rázzuk ki. Nagy szőnyeget viszont csak a padló portalanítása után porszívózzunk, így nem porosodik be ismét a padló.
– Alkalmanként porszívózzuk ki a szőnyegek hátoldalát is.
– Fordítsunk kiemelt figyelmet a hálószobákra, ott is az ágy melletti területekre, hiszen alvás közben rengeteg port belélegezhetünk.
– Felmosás, feltörlés előtt érdemes a helyiségek padlózatát felporszívózni, hogy a porból ne születhessen porcica.
Környezetbarát alternatívák
A fenntarthatóság jegyében a takarításhoz használhatunk néhány természetes, a háztartásban fellelhető anyagot is. Így nemcsak a környezetet védjük, de pénztárcánkat is.
– A fényes felületű tárgyakat portörléskor dörzsöljük át puha ruhával, így nem kell külön szert használnunk a fényesítéshez.
– A mosószóda (nátrium-karbonát) általános vízlágyító-, áztató-, zsíroldó- és tisztítószer, kis mennyiség is elegendő belőle. A szódabikarbóna (natrium-hydrogencarbonicum) hatásában a mosószódához hasonlít, de annál gyengébben lúgos, vízben jól oldódó fehér por.
– A citromlé gyenge, természetes sav. Fehérítőszerként, vízkőoldóként, fémtisztítóként is használhatjuk.
– Az ecetsav remek vízkőoldószer, de akár fertőtlenítésre is alkalmas. A háztartásokban alkalmazott, hígított ecet a környezetre nem ártalmas.
– A citrom, fehér ecet, glicerin, tiszta alkohol mind alkalmasak a kárpit vagy szőnyeg foltjainak eltávolítására. A folttisztítás esetén fontos, hogy a folt keletkezése után rögtön lássunk hozzá az eltávolításához.
http://4szoba.hu/cikk/porszivok/991-takaritasi-tippek-kezdoknek
http://www.vener.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=52&Itemid=65&lang=hu

Aki a másik embert szeretetre képes lénynek tekinti, annak számára magától értetődik a szolidaritás egyetemessége, vagyis, hogy azt mindenkivel kapcsolatban érvényesíteni kell. Magyarországon a szolidaritás jogi garanciáját az 1998 évi Esélyegyenlőségi törvény hivatott biztosítani. Úgy tűnik azonban, hogy a törvény végrehajtása, történetesen a fogyatékos személyek zavartalan joggyakorlása sok esetben nem valósul meg. A jogfosztottság hátterében az a múltból származó előítélet húzódik meg, ami a fogyatékosságot valamiféle társadalmon kívüli állapotnak tekinti.
Az előítéletek megszüntetéséért a sajtó és az elektronikus médiumok sokat tehetnek. Gondoljunk csak arra, hogy az információhoz jutás szabadsága mennyire korlátozott a nagyothallók esetében, akikhez jelnyelvi tolmács, vagy feliratozás hiányában nem jutnak el a televíziós hírek. A tájékoztató műsorok és híradások pedig sokszor egyoldalú, torz képet festenek a fogyatékos emberek életéről.
Az ügy érdekében a fogyatékosok érdekképviseleti szervezetei és a hazai televíziók vezetői egy többlépcsős együttműködési folyamat részeként szakmai találkozót rendeztek. A média képviselői a bővebb információáramlás érdekében szükségesnek látták az érdekvédelmi szervezetekkel való rendszeresebb kapcsolat kialakítását és a Fogyatékosügyi Sajtóközpont felállítását. A találkozón konkrét javaslatok, tervek is elhangzottak.
A sérült emberek társadalmi beilleszkedését (integrációját) segíti elő például a a gyerekműsorokat sugárzó Mini Max televízió kezdeményezése. A Mini Max ugyanis a Magyarországi Krízis Intervenciós Központ Egyesülettel hosszútávú megállapodást kötött, melynek értelmében a jövőben nagyobb súlyt helyeznek a fogyatékos emberek többiekkel való közös szerepeltetésére. Ez a kezdeményezés gyökerénél kezeli a problémát, hiszen e műsorok láttán a gyerekekben könynyen és idejében kialakulhat a másik ember iránti segítő hozzáállás, elfogadás.
Természetesen a média mellett a helyi közösségek és az egyházak is sokat tehetnek a fogyatékosok társadalmi beilleszkedéséért. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a sérült személyekkel való segítő együttlétet már a kisgyermek korban tanítani lehet.
ENSZ Egyezmény a Fogyatékos Személyek Jogairól
•2007-ben Magyarország elsőként ratifikálta
•„Semmit rólunk nélkülünk”- teljes mértékű esélyegyenlőség jelszava
–Tisztelet az egyénnek
–Befogadás a közösségbe
–Változás a társadalomban
•Milyen akadályokkal szembesülnek a fogyatékos gyermekek?
–Születés előtt:
•Az anya rossz egészségi állapota, alultápláltsága
•Szegénység
•Nem megfelelő terhesség alatti ellátás
–Születéskor
•Eutanázia
•A megfelelő orvosi ellátás megtagadása
•A szülők általi elutasítás veszélye
•Intézményben való elhelyezés
–Születés után
•Intézményben való elhelyezés
•Otthoni, a közösségtől való elszigetelődés
•Az oktatáshoz való, és más gyermeki jogok sérelme
•Folyamatos, olykor fájdalmas és szükségtelen orvosi kezelések
•Az életüket befolyásoló döntésekben való részvétel megtagadása
http://www.origo.hu/itthon/20100607-elmaradt-a-nagyletszamu-fogyatekos-intezmenyek-felszamolasa-az-allam-felelossege.html
http://www.efoesz.hu/index.php?m=hirek&id=1
http://www.babanet.hu/lazi/het_temaja/0133.htm
1987. szeptember 16-án 46 ország írta alá a sztratoszférikus ózonréteg védelmét szolgáló montreali jegyzőkönyvet. Mára több mint 160 ország csatlakozott hozzá, köztük Magyarország 1989-ben.
Az egyezmény értelmében a csatlakozó országok vállalták, hogy megszüntetik a magas légköri ózont lebontó klórozott vegyületek gyártását, kereskedelmét és használatát.
Becslések szerint mintegy 20 millió bőrrákos megbetegedést és 130 millió szürkehályog-esetet sikerült megelőzni azzal, hogy az ózonkárosító anyagok mintegy 97 százalékát kiváltották már világszerte.
Az ózonréteg vékonyodása nem csak a bőrrák és a szürke hályog kockázatát növeli, hanem csökkenti az immunrendszer védekezőképességét is. A mezőgazdaságban terméscsökkenéssel kell számolni, és a tengeri ökoszisztémák is veszélybe kerülhetnek. Magyarország is “jelentősen kivette részét” az ózonkárosító anyagok kiváltásából.
Az ózonkárosító anyagok jelentős üvegházhatással is rendelkeznek, ezért mellőzésük az éghajlat melegedés elleni küzdelemben is nagy jelentőségű. Jelenleg az ózonrétegre már nem káros, de magas üvegházhatású fluorozott szénhidrogének (HFC-k) csökkentése került előtérbe.
Az elsősegélynyújtás fogalma
Mint oly sok fogalom esetén, jelen esetben sincs könnyű dolgunk. Nem lehet egy minden részletében kielégítő magyarázatot adnunk, de az alábbi összefoglaló jól körül írja a lényegét:
Az elsősegélynyújtás olyan egészségügyi beavatkozás, amelyet bárki a végleges szakellátás megkezdése előtt végez, baleset vagy hirtelen egészségkárosodás közvetlen körülményeinek elhárítása és az állapot további romlásának feltartóztatása érdekében.
Azonban ha belegondolunk és válaszolunk arra a kérdésre, hogy kinek van szüksége elsősegélyre, máris világossá válik, hogy az elsősegélynyújtás célja lehet az élet megmentése, a további egészségkárosodás megakadályozása, valamint a gyógyulás elősegítése.
Elsősegélynyújtónak azt nevezhetjük, aki megfelelő elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik, így az elsősegélynyújtás valamely kompetencia szintjén eredményesen beavatkozni képes. Eredményes beavatkozásnak pedig azt nevezhetjük, ami eleget tesz az előzőekben említett elsősegélynyújtás céljának vagy céljainak. Ezek a “szintek” természetesen az egyszerű laikus tudásától és gyakorlati ismereteitől az egészen főorvosi tudásig, illetve beavatkozási jogosultságokig terjednek. Erre remek példa egy korábbi eset, amikor is egy nő sikeresen újraélesztett egy férfit úgy, hogy az instrukciókat telefonon kapta a mentőállomásról.
Az elsősegélynyújtás alanya mindig a hirtelen egészségkárosodott ember, hiszen a már régóta betegségtől szenvedő, vagy már diagnosztizált beteg kezelésre szorul, nem pedig elsősegélyre. Az elsősegélynyújtást időtől és helytől függetlenül az észlelés pillanatában azonnal el kell kezdeni. Lehetőség szerint az egészségkárosodás helyszínén, ott ahol a beteget vagy a sérültet megtaláltuk. A felesleges mozgatás esetenként súlyos következményekkel járhat. Ez alól természetesen vannak kivételek. SENKI nem kockáztathatja saját testi épségét vagy életét egy bajbajutottért sem. Tűzveszélyes és minden egyéb egészségkárosító és/vagy életveszélyes helyről el kell szállítani a sérültet, bajbajutottat, majd a biztosított, biztonságos helyen azonnal megkezdeni az elsősegélynyújtást.
Mentőhívás esetén az alábbi kérdések szerint tegyük meg a bejelentést:
- Hol történt? (pontos cím, ennek hiányában a helyszín megközelíthetősége)
- Mi történt? (a sérülés, rosszullét bekövetkezte: pl. összeesett, eszméletlen; szívbeteg fullad; magasból esett, gépkocsi elgázolta; motorkerékpárral fának ütközött, stb.)
- Hány sérült, beteg van?
- Milyen sérülés, panasz, tünet észlelhető? (pl. földön fekszik, lábát fájlalja; sápadt, verejtékes; fullad, nyugtalan, ajkai elkékültek; földön fekszik, görcsöl, szája habzik)
- A bejelentő neve és telefonszáma (szükség lehet a bejelentő visszahívására, pl. pontatlan cím esetén!)
- Várjunk a mentésirányító esetleges kérdéseire (a történtek pontosítása érdekében fontos!), és csak ezután tegyük le a telefonkagylót.(www.mentok.hu)
Ha nem mentést igénylő heveny megbetegedést észlel a beteg lakásán, hívja a háziorvost vagy az orvosi ügyeletet. A beteg vizsgálata alapján az orvos eldönti, hogy szüksége van-e a betegnek gyógyintézeti beutalásra és betegszállításra; ha igen, az orvos a szükséges intézkedéseket megteszi.
Sérült ellátásakor óvjuk a saját épségünket a lehetséges fém, üvegszilánkoktól stb.
Tűz, robbanásveszély esetén speciális védőfelszerelés szükséges. Zárt térben gázok, vegyi anyagok jelenlétekor szellőztetünk, kifolyott anyagok esetén körülhatároljuk azt.
Speciális helyzet a veszélyes anyagot szállító jármű balesete.
Segítségünkre a tájékozódásban, felismerésében a nemzetközi megállapodás szerint alkalmazott azonosító jelzés lehet. Ez egy négyszögletes tábla, melynek borostyánsárga alapján két sorban számok helyezkednek el, mérete 40×30 cm.
forrás és még több tudnivaló:
http://mentok.blog.hu/2010/01/02/mi_is_az_elsosegelynyujtas
Tizenhat európai ország vöröskereszt szervezetének kezdeményezésére szeptember második szombatján rendezik meg az egészségügyi világnapot.
Arra próbálja felhívni a figyelmet, hogy kívánatos lenne az elsősegélynyújtás minél szélesebb körű ismerete a laikusok körében, mert az idejében és szakszerűen elvégzett beavatkozás sok esetben életmenthető lehet. Emellett megemlékeznek azokról az emberekről, akik ezen a területen dolgoznak, esetleg életüket áldozták valaki megmentéséért.
Tudtad, hogy Budapest legnagyobb mentőállomásán 100 mentőorvos, ápoló és gépkocsivezető teszi meg az évi 300 000 kilométert a 15000 riasztás kapcsán? Becsüljük meg őket, egyszer nekünk is szükségünk lehet rájuk!
Magyarországon köztudottan igen sok a válás. A magas statisztikai adatok azt sugallhatják számunkra, hogy azok a házaspárok, akik a válás mellett döntöttek, azok talán könnyelműségből, megfontolatlanságból, sőt talál felelőtlenségből jutottak arra az elhatározásra, hogy számukra a válás lehet a legmegfelelőbb megoldás.
Biztosan akadnak olyan párok, ahol a válás egy elhamarkodott lépés döntése, de nem ez a jellemző. Az emberek többségénél ugyanis a válás nagyon nehéz és keserves döntés eredménye. A legtöbb párnál legutolsó elhatározásból történik a válás, akkor, amikor már tényleg nincs más lehetőség, és érzik, hogy házasságuk olyan mély válságba jutott, ahonnan már semmilyen más kivezető út nincs, csak a válás. A válás keserűségét nagyon komolyan megszenvedik, nagyon nehezen élik át az emberek.
A pszichiátriai betegek, a pszichiátriai kezelésre szoruló emberek közt magasabb az elváltak aránya, tehát a válás megbetegítheti a pszichét.
A válás kapcsán átélt kudarc megnehezíti a későbbi kapcsolatteremtést, illetve ha mégis sikerül kialakítani valakivel
egy komolyabb kapcsolatot, akkor az elvált emberek többnyire nehezebben nyílnak meg, nehezebben adják át magukat a kapcsolatnak, hiszen félnek attól, hogy a kapcsolat ismét válással végződhet. A válás tehát igen mély sebet ejt az emberek lelkében, mely erősen kihat a további életre.
Egy stabil párkapcsolat -melynek nem kell feltétlenül házastársi kapcsolatnak lenni- megvédi az embereket a nagyobb lelki sérülésektől, harmonikus, kiegyensúlyozott lelki állapotot teremt. Ám a válás megszünteti ezt a párkapcsolati harmóniát, védelmet, és utat nyit az elhajlásra, utat nyit a deviáns viselkedésre.
A válás mindenképpen egy stresszhelyzettel jár együtt, amely -mint köztudott- a testet és a lelket is egyaránt emészti.
A válás kapcsán mindenki sérül. A válás lelki sérülése az nem embertípustól függ, hanem ettől az egész válási szituációtól.
A válás elmaradhatatlan velejárója a lelki sérülés, mely -jó esetben- az idő haladtával meggyógyul, rendbe jön. A válás fájdalma, a válás lelki sérülése hasonlítható ahhoz, amikor egy közeli rokon, közeli ismerősünk meghal. Egyfajta gyászt él meg az elvált ember. Az elválást adott esetben nehezebb feldolgozni, mint a halált, hiszen a halállal, a temetéssel lezárul valami, illetve valaki, akivel személyes kapcsolat már nem lehetséges. Ám az elvált személy él, sőt bizonyos esetekben szükséges kapcsolatot tartani a másik féllel, ami megnehezíti azt, hogy érzelmileg elszakadjunk tőle. Ha az ügyvéd kimondja a válást, avval még nem szűnik meg létezni a másik.
A válás nehézsége könnyebben átvészelhető, ha nem titkoljuk magunk és mások előtt a lelki sérülésünket, ha nem játsszuk el azt, hogy mennyire erősek vagyunk, és úgy átvészeltük a válás nehézségeit, hogy észre sem vettük az egészet. Éljük meg a válás keserűségét, ez segít lezárni egy korszakot, hogy nyithassunk egy új felé.
A válás, mint tudjuk nemcsak a felnőtteket, de a gyerekeket is nagyon megviseli. Előfordul, hogy a szülők előbb túlteszik magukat a megrázkódtatáson, talpra állnak, és rászánják magukat egy újabb kapcsolatra. A gyerekek sokszor nehezebben dolgozzák fel a válást, egyformán ragaszkodnak mindkét szülőhöz, és szeretnék, ha újra együtt lenne az egész család. Erre azonban kevés esély látszik, ha az egyik fél bejelenti új társat talált. A gyereknek nemcsak egy új helyzethez, hanem egy új személyhez is alkalmazkodnia kell, ezért a szülőnek minél türelmesebbnek kell lennie.
http://dho23.blog.hu/2009/08/04/title_100031
A hontalan állatokról való megemlékezés célja, hogy felhívják a közvélemény és az illetékes hatóságok figyelmét a következőkre: – a súlyos hazai kóborállat kérdés és annak megoldatlansága – a kóborállatok menhelyen való elhelyezése (a gyepmesteri telepek helyett), természetesen finanszírozás mellett – a menhelyekről történő örökbefogadás fontossága – a nemkívánt szaporulat megakadályozása.
Ha lehetőséged van befogadni egy hontalan állatot és felelősséggel gondoskodnál is róla, az alábbi link segíthet szándékod megvalósításában:
http://www.rex.hu/