Az idén is sok új barátra tettem szert az iskolából a vízitúra alatt. A sok közös program közelebb hozott minket. Együtt keltünk, ettünk, főztünk és sokat beszélgettünk. Egymás mellett laktunk, s hallgattuk a szomszéd hangos horkolását. Az időnk végig szép napos volt, sokan barnán, de volt aki pirosan ment haza.
Mikor reggel felkeltünk, terített asztal várt minket, hogy feltöltsük magunkat sok-sok energiával, a nagy evezésekhez. Bejártuk a Szigetköz minden kis rejtett zugát, még olyan helyekre is bemerészkedtünk, ahol egész szúnyog hadseregekkel kellett megküzdenünk. De megérte, mert a táj szépsége elragadó volt. Rengetek madarat láthattunk, Kárókatonát, Hattyút, Tőkés récét, még védett Szürke gémet is. A vízből kézzel kihalászva fogtuk a markunkba, a fiatal törpe harcsákat. Izgalmas utakat jártunk be mindennap a csillagtúra alatt. Egyszer a köves bukógátakon egyensúlyozva cipeltük át a kenukat. Máskor meg nyugodt tiszta vizű tavakon hajókáztunk és csodáltuk az élővilágát, akár több méter mélybe tekintve is.
Kirándultunk egyet a Dunakiliti víztározó és duzzasztóműhöz, amit még 1978-ban kezdtek építeni, hogy a vizet egy mesterséges csatornán a szlovákiai Bős-i erőműbe vezessék. De sajnos az elterelés következtében a Szigetköz hullámtéri mellékágrendszerében a medrek nagy része kiszáradt. Ezért kialakították – vízpótlás céljából – az ettől nem messze található fenékküszöböt, így Szigetköz visszanyerhette éltető erejét, a vizet.
Az evezés fáradalmait, a kempingnél található kalandparkban vezettük le, és 4 méter magasan másztunk a köteleken a fák között, mint a majmok. Páran a falmászási képességüket is megvillogtathatták.
Esténként a napot mindig a közös vacsorával zártuk, melyet mindenki segítségével, együtt készítettünk el, a szabad ég alatt. Utána, míg nem teljesen el nem fáradtunk, beszélgettünk a tábortűz mellett.
Szerintem mindenki rengeteg kellemes élménnyel gazdagodott. A túravezetés meg szuper volt, bár a hajókhoz adhatnának párnákat is legközelebb, merthogy – gondolom – mindenki türelmetlenül várja a következő évi vízitúrát,és bízunk benne,hogy most, talán eljutunk a Drávára,de ha nem akkor,a Szigetköz visszavár minket!
Jeszenszky Anna Róza
11.C
KENUTÁBOR Beszámoló
SZIGETKÖZ
2010 07. 11. – 07. 18.
Első táborhelyünk Dunakilitiben volt, ide vonattal utaztunk Budapestről Mosonmagyaróvárra, majd autóbusszal Dunakilitibe. A közlekedési eszközöket leszámítva, egy jó kis gyalogtúra (kb. 8 km) is benne volt a dologba, minekutána nagyon tudtunk örülni egy kis pihenésnek.
Hazaúton már annyival egyszerűbb volt a történet, hogy a gyaloglás kimaradt, busszal mentünk Mosonmagyaróvárra, onnan pedig vonattal Budapestre. A táborban 21 fő vett részt, ebből 17 diák.
A tábor során célunk volt, hogy a közösségépítés mellett megismertessük a diákokkal a Szigetköz páratlan vízi világát.
A kalandozások révén betekintést nyertünk a régi Duna-meder, és a szigetköz lakott területének határát jelentő nagy árvízvédelmi töltés között elterülő szigetek vadregényes világába.
A kanyarok és a folyamkilométer jelzés hiánya miatt pontos távot nem tudunk, de hozzávetőlegesen 100 km-t tettünk meg az evezős napok során,
viszont a körülményeknek köszönhetően a hangsúly nem a monoton evezésen, hanem inkább az ügyes manőverezéseken, zúgókon történő átjutásokon volt, melyhez az egy hajóban evezők teljes összhangban történő csapatmunkája fontosnak bizonyult, a borulások elkerülése végett.
Ennek érdekében a tábor első napján minden résztvevő egy kis kiképzésben és balesetvédelmi oktatásban részesült, melyet túravezetőnk Várnai Zsolt tartott.
Szerencsénkre, a csapadékos szeles nyár ellenére sikerült kifognunk a legjobb időszakot és a víz minősége valamint az időjárási viszonyok kiválóságának köszönhetően az evezés mellett
strandolásra, röplabdázásra valamint egy kis kalandparkozásra is nyílt lehetőség.
Fontos csapatépítő jellege volt a napi közös szabadtűzön történő főzéseknek, melyből mindenki kivette a részét, fahordással, vízhordással, krumpli pucolással, kóstolgatással.
A szállást kempingekben oldottuk meg, három táborhelyen Dunakilitiben három éjszakát, Doborgaz-szigeten szintén három éjszakát, Cikolaszigeten egy éjszakát töltöttünk.
A túra során 3-4 személyes túrakenukat használtunk, minden hajóhoz tartozott egy „értékmegőrző” hordó valamint a kötelező mentőmellények. Az alábbiakban egy rövid programleírás következik:
A program…
1. Vasárnap

2. Hétfő
3. Kedd
ó töltést és több kis vízfolyást.
4. Szerda
5. Csütörtök

6. Péntek
7.Szombat
tálkodás, táborbontás, átevezés az utolsó táborhelye Cikolaszigetre8. Vasárnap
Kulcsár Anikó
szabadidő-szervező
Emlékeztetőül írjuk:
A tanévzáró ünnepély június 25-én lesz, 8 órai kezdettel.
Dress code: fekete-fehér.
1905. április 11-én született József Attila, és ennek emlékére 1964-től minden évben ezen a napon ünneplik a Költészet Napját. E jeles alkalomból kínáljuk az alábbi programot: