Tyúk vagy tojás? Megoldódott az örök rejtély
Máig él az örök rejtély, amely a civilizáció kezdete óta lázban tartja a világ legnagyobb elméit: melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás? A tudósok most azt állítják: sikerült megfejteni a talányt, és bizonyos, hogy a tyúk volt előbb.
Korábban a kutatók a tyúk-tojás titkot az evolúcióhoz való viszonyában vizsgálták meg. Eszerint két, a tyúkhoz nagyon hasonló állat kereszteződött és az ő tojásukból fejlődött ki később a ma ismert tyúk.
Szakértők most azt állítják: a tojáshéj létrejötte egy olyan fehérjén múlik, ami kizárólag a tyúk petefészkében található meg. Tehát a tojás csakis egy tyúkon belül tud létrejönni, így nyilvánvaló, hogy a tyúk volt előbb, nem pedig a tojás.
Az ovocledidin nevezetű fehérje a tojáshéj fejlődésének katalizátoraként működik. A kemény héj feladata, hogy megóvja a tojássárgát és annak védő folyadékait, míg a csirke kifejlődik benne. Tehát a tojáshoz nélkülözhetetlen az ovocledidin, ami csupán a tyúk petefészkében létezik.
A tudósok egy különleges számítógép segítségével modellezték a folyamatot. Megállapították, hogy a fehérje nélkülözhetetlen a kristályosodáshoz, mely a tojáshéj kifejlődésének legkorábbi szakasza. Az ovocledidin kalcitkristállyá alakítja a kalcium-karbonátot, amiből kifejlődik a tojáshéj. A kalcitkristályok számos csontban és héjban fellelhetők, de a tyúkoknál gyorsabban fejlődik ki, mint bármely más állatnál.
A rejtély tehát megoldódott, és jól tippelt, aki úgy gondolta: a tyúk előbb volt, nem pedig a tojás.
Forrás: Népszava.hu
Keresztényi világunk első vértanúja István – Krisztus kortárs tanítványa -, görögösen ejtve Sztefanosz neve koronát, diadémot, átvitt értelemben megkoronázottat, uralkodásra képesítettet jelent. Így adott volt a név Árpád-házi Géza fia Vajknak, hogy ezt a nevet válassza pogány hitéről a kereszténységre való áttérése alkalmával. Legalábbis sokáig így hitték, s Benczur Gyula festőfejedelem Vajk megkeresztelése című csodálatos festményén lévő életerős fiatalember ennek lehetőségét sugallja.
Csakhogy Vajk megkeresztelése a fejedelmi gyermek négyéves kora körül történt, szülői, tanácsadói közrehatásra, egyik bizonyságául annak a ténynek, hogy a kereszténység felvétele már István előtti időkben megtörtént a magyarság népei között. Géza fejedelem és neje Sarolt ez időben a bizánci keresztények táborába tartozott, keleti rítusú keresztényekként éltek és üdvözültek. Hogy István főherceg – bár ez a cím akkor még nem létezett, hanem a dukátus cím illette meg – a nyugati, római katolikus hitben nyert keresztséget, az úgy a szüleinek, mint azok nyugati, elsősorban papi tanácsadóinak hatása alatt történt.
Egy uralkodói gyermeknek a „Megkoronázott” nevet adni, tudatos választást bizonyít. Istvánt a prágai Szent Adalbert püspök keresztelte, s formálta szellemileg, nyilván más személyiségek közrehatása mellett a kor egyik legkiválóbb uralkodójává. 997-ben, apja örökségében lett István nemzetünk vezetőjévé, de még ez előtt egy évvel feleségül vette az egyik legjelentősebb német fejedelem, II. Henrik bajor herceg leányát, Gizellát.
A megfelelően alakult keresztény hitbéli és rokonsági háttérrel azután folyamodni lehetett az egyház legfőbb vezetőjéhez, II. 
Szilveszter pápához, az időközben megalapított Pannonhalmi Apátság vezetője, Asztrik Apátúr személyes közbenjárásával királyságért, a nemzetnek koronáért. Az esemény a Német-római császár, III. Ottó beleegyező jóváhagyásával bírt, s így hazánk teljes joggal felmagasztosult az európai népek közösségébe. A Német-római császár volt ez időben és még sokáig az ókortól létező római birodalom feje, Julius Cézár, Augustus Császár s megannyi uralkodó utóda, hatalmuk folytatója, az Európa nyugati felén élő népek közössége legjelentősebbikének vezetője. 1000-ben, más források szerint 1001-ben Esztergom városában a koronázás meg is történt.
Óriási esemény ez, s augusztus 20-án, Szent István névnapjának ünnepén minden évben erre emlékezünk. Magyarország ez idő óta létezik, bár a kezdeti országszervező munka és a hatalom teljes megszilárdítása csak most következett. Még a koronázás előtt meg kellett vívni Koppány vezérrel az utódlás érdekében, s a koronázás után az Istvánt támadó, tőle elforduló vezéreket kellett lebírni. Kit házassági kapcsolattal, kit a hatalomba való bevétellel, kit meg háborúskodással kellett kényszeríteni a királyi főhatalom elismerése végett. S István király az idők során óriási küzdelemmel, de megoldotta a feladatot. Ereje felőrlődött, fiúgyermekeit elveszítette, de hitében szilárd maradt. Megalkotta a hazánkban máig érvényes megyerendszert, amit szerencsére nem sikerült a legközelebbi közelmúltban felszámolni, törvénykezése a kor színvonalának csúcsa volt, egyházerősítő és egyházi intézményalapító munkássága messzi évszázadokra előre mutatott megoldást az egyházi és világi élet, az oktatás és a kultúra területén. Bölcs ember módján mikor érezte földi küldetése végének közeledtét, s hazánkat, Magyarországot Krisztus Megváltó
anyja, a Szent Szűz, régiesen Nagyboldogasszony kegyeibe ajánlotta. Azóta Mária Országa gyermekei néven is nevezzük magunkat. S aki keresztényi hitben él, ez a tudat erőt ad számára, sorsfordító bajban ez a tudat segít a dolgok jobbításában, teszi lehetővé a megmérettetések elviselését.
Szent István élete és zsenialitása megkerülhetetlen s olyan országot kovácsolt össze, amely a történelem viharaiban mindmáig képes volt fennmaradni. Már igen korán, 1083-ban szentté avatták, melyben Szent László királyunk érdemei felülmúlhatatlanok.
El nem romlott jobbkezét legfőbb templomunkban őrzik, s István napkor tömegekkel kísérve viszik körmenetre, bizonyítva népünk erejét, hitét, megújulni való képességét. Mert nem minden környezetünkben élő népnek voltak királyai. Voltak, akik sodródtak az idők folytán, de azok, akik Szent István koronáját maguk fölöttinek elismerték – mindmáig élő, karakterisztikus népei a világnak. Szent István népei számára ma is az összefogás lenne az eredményesség útja, igazi sikerhez csak az erők egyesítése és nem a széthúzás a célravezető.
forrás:http://www.bellacafe.hu/2010/08/19/szent-istvan-unnepe-%E2%80%93-augusztus-20/
A tankönyvvásáraugusztus 23-án 10-16 (10.b, 10.d, 11.a, 11.b, 11.c, 11.d) 24-én 10-16 (12.a-ny), 25-én 12-16 (13.a-ny, 10.a, 10.c), 26-án 10-16 (9.-a-d), 30-án 10-12 óra (pótnap, csak indokolt esetben!) között lesz az iskolában.
Tankönyvvel kapcsolatos infók: tankonyvker.hu
(iskola: 035369)
A tanévnyitó ünnepély szeptember 1-én lesz 8 órai kezdettel. Gyere fekete-fehérben, és hozd magaddal a bizonyítványodat is!
Forrás:
Élet és tudomány (2010/34)
A déli harangszó az egész világon elterjedt szokás a katolikus templomokban, az Úrangyala imádságra hívja a híveket. Az általános vélekedés szerint az 1456-os nándorfehérvári diadalra emlékeztet, ám egyes szakemberek szerint már korábban is elrendelték a déli harangszót.
„(…) Hogy az egész nép, fajra és nemre való tekintet nélkül, ezeknek az imáknak és búcsúknak részese lehessen, megparancsoljuk és elrendeljük, hogy az összes városok, területek és helyek minden egyes templomában a három órai és az esti ima között, tudniillik az esti imára való harangozás előtt, de legalább olyan tájban, egy vagy több zengő haranggal, hogy jól hallhatók legyenek, félórás időközönként háromszor harangozzanak minden egyes nap, ahogy az Angyali üdvözletre harangozni szokás, s akkor ki-ki az Úr imádságát (…) háromszor mondja el” – így szól a déli harangszót elrendelő pápai bulla, amelyet 1456. június 29-én bocsátott ki III. Calixtus pápa.
Az általános vélekedés szerint a nándorfehérvári diadal emlékére rendelték el a déli harangszót, ám az a kihirdetés után néhány héttel történt. A pápa célja vélhetően az volt, hogy így buzdítsa a híveket, imádkozzanak a keresztény fegyverek győzelméért. Így amikor a magyarok hatalmas győzelmet arattak, az augusztus 6-án kibocsátott újabb pápai bulla már valóban az ő tiszteletükre rendelte el a harangszót. A déli harangszó előbb Magyarországon vált szokássá, később innen terjedt Európába s a többi keresztény országra.
A nándorfehérvári diadal a magyar–török háború egyik legjelentősebb eseménye, s a magyar történelem egyik legszebb napja. Hunyadi János Nándorfehérvár (ma Belgrád) alatt hatalmas győzelmet aratott II. Mehmed szultán több mint tízszeres túlerőben levő serege fölött. A szultán július 4-én vette ostrom alá a várat. Hunyadi július 14-én áttörte a török hajózárat a Dunán s csatlakozott a Szilágyi Mihály vezetése alatt álló várvédőkhöz.
Az egyesült magyar sereg július 22-én kitört a várból, s a Kapisztrán János vezetése alatt álló keresztes sereggel együtt vereséget mért a törökökre. A győzelem 70 évre visszavetette az Európát rettegésben tartó török terjeszkedést. Így méltán tekintjük a magyar történelem egyik legjelentősebb győzelmének.
http://www.youtube.com/watch?v=0ayhDez-48E
(Forrás: Wikipédia, MNO)
Mikszáth szereplőit lelki tulajdonságokkal ábrázolják.
Azért jár neki, mert ő a király.
a főnöke meghívta egy köpönyegfelavató bulira.
A képző megmásítja a szót.
Léda férjes asszony volt és nem válik el Petőfi kedvéért.
Muhit meg tudom mutatni a térképen, ha számít valamit.
Ez a lila paca itt a mongolok.
Mikor megszaporodtak a Tv-k, az emberek lusták lettek és otthon maradtak.
József Attila… na sínen vagyok. (a tétel kihúzása után)
Szent István… király tétel. (a tétel kihúzása után)
Madách a saját tragédiájából indult ki, amikor megírta Az Ember Tragédiáját, a szerelme elhagyta, a fia meghalt, a családját megölték.
Tanár: Milyen korban játszódik a Egyiptomi szín?
Diák: Őskor.
Tanár: Nem.
Diák: Középkor.
Tanár: Nem.
Diák: Úristen, benn van a tanár úr, gondok vannak. (értsd: Oláh tanár úr is hallja)
Arany János a magyar irodalom XVIII. századának nagy alakja.
Diák: A 4 főangyal a trón mellett áll.
Tanár: És csak négy van?
Diák: Nem tudom, itt csak ez van!
Az elnök egy kisebb isten. (az USA elnökéről)
Petőfi nem akart csendben meghalni, mert egy harcos volt.
Akakij egy egyszerű hivatalnok nincsen élete.
Az idő visszafelé játszódik.
Kádárnak két félelme volt, egyszer tartott Moszkvától… nem tartott… na jó, inkább hagyjuk, mitől tartott.
Muhinál a tatárok megütköztek, a magyarok megijedtek…? Nem? Akkor megnézem, mit csináltak.
És akkor jöttek a hátrányok, amire az emberek nem is gondoltak volna, pl. az életszínvonal emelkedése.
A bankok is közbeszóltak.
Bertók László: Ahogy az árnyék odébb megy
1991. június 30. Ma van a szabadság napja. Ma ünnepli az ország, hogy kimentek az oroszok. Június 19-én elment az utolsó katona (valamivel előbb, mint ígérték), de ezt a mai napot már tavaly kijelölték, de most már tényleg nincs itt egy se. Megszólalnak a harangok, többféle felhívás is volt, hogy szólaljanak meg, s hogy minél hosszabban, hangosabban szóljanak ma az egész országban. Szóljanak, igen! Ez nem nándorfehérvári győzelem, nem temetés, sokkal inkább az istentisztelet harangja. Hogy menjünk a templomba, önmagunkba, hálát adni, emlékezni, reménnyel és erővel megtöltekezni. Hiszen nem mi győztük le őket, nem mi zavartuk haza őket, bele a jó édesanyjukba, hanem „maguktól mentek”, mert a végüket járják, mert a világ velük szemben álló része megerősödött, nagyon erős lett, megijesztette, megrogyasztotta őket, mert hazugságra, propagandára, erőszakra épült a moszkovita birodalom, s úgy látszik, vannak pillanatok, amikor a gyenge is vehet levegőt, nevethet, nagyot ugorhat, táncolhat, amikor az igazság győz. Isten? Természet? Idő? Adjunk ma hálát az ismeretlen Úrnak. Örüljünk és gondolkozzunk.
Történelmi háttér:
Az Országgyűlés 2001. május 8-i ülésén döntött erről az emléknapról. 1991. június 30-án fejeződött be 
hivatalosan a szovjet csapatok kivonása Magyarországról. 1944. március 19-e óta először nem állomásozott idegen katona magyar földön. Az 1990. március 10-én Moszkvában megkötött magyar-szovjet kormányközi egyezmény 1991. június 30-át rögzítette a kivonulás befejezéseként, a szovjet alakulatok távozása azonban a tervezettnél két héttel hamarabb megtörtént.
A hazánkban állomásozó Déli Hadseregcsoport 1990 márciusában kezdte meg kivonulását Magyarországról. A felszereléseket, harcászati eszközöket és a lebontott laktanyák épületelemeit a záhonyi átrakó pályaudvaron létesített katonai rakodóbázison tették át a magyar szerelvényekből a szovjet vagonokba. A több mint egy éves művelet során a szovjet fél végig tartotta a “menetrendet”: a katonák naponta egy-egy szerelvényt indítottak útnak a szomszédos ország közeli-távoli vidékeire. A személyi állomány kivonása ezzel párhuzamosan zajlott. Az első, szovjet katonákat hazaszállító katonavonat, amely a Veszprém megyében szolgálatot teljesített harckocsiezred egy gépesített lövész zászlóalját vitte a Szovjetunióba, 1990. március 13-án hagyta el Magyarország területét.
A következő 15 hónap folyamán összesen másfélezer, katonákat és eszközöket szállító szerelvény távozott az országból. A hatalmas mennyiségű eszköz és személy szállítása nagy munkát, de jelentős árbevételt is hozott a MÁV-nak. Az 1991. június 16-án elindult utolsó katonavonat a felszámolt rakodóbázisok felszereléseit vitte magával. Az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a hazánkból kivonult Déli Hadseregcsoport parancsnoka 1991. június 19-én 15 óra 01 perckor a záhony-csapi hídnál lépte át a magyar határt.
Mindezeknek emléket állítva az Országgyűlés 2001. május 8-án elfogadta az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a Magyar Szabadság Napjáról szóló koalíciós előterjesztést, amely június 19-ét – az utolsó idegen megszálló katona Magyarországról történt távozása emlékére – nemzeti emléknappá, június hónap utolsó szombatját a Magyar Szabadság Napjává nyilvánította. (idén: június 26.)
A megemlékezés keretében országszerte rendezvényeket, a fővárosban Budapesti Búcsú néven többnapos programsorozatot tartanak. A gödöllői ünnepségen a Nemzeti Konzervatív Fórum és a Magyar Szabadság Napja Alapítvány által életre hívott Magyar Szabadság Napja Díjat is átadják. A kitüntetésben részesült már Csoóri Sándor, akinek az ország függetlenségéért kifejtett irodalmi-közéleti munkásságát ismerték el. A díjat 2000-ben Nemeskürty István történész, 2001-ben Antall Józsefné, a néhai miniszterelnök felesége, 2002-ben Makovecz Imre építész vehette át.
forrás: http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjc/0/15215/1
Shakespeare több drámáját is játszák mind a mai napig, például a Hannibált.
Ő ilyen magas rangban álló fickó, ő ilyen gróf.
Azt hiszem, előbb a nyelvtantételt fogom prezentálni.
Hát, ítélet alatt nem élő lakos.
Bemutatja a nacionalizmus kegyetlenségét. (értsd nácizmus)
Nekem ez érdekesen jön le ez az egész. (műelemzés közben)
Különböző oldalakon szoktuk elérni, pl. torrenteken.
És akkor az apa látja az ő fenomenális nagy szerelmüket Rómeó és Júlia között.
Kit neveztek rétornak? Mi volt a célja? – Babits.
A magyar nyelvújítás vezetője a XIX. században Karinthy Frigyes volt.
Kertész Imre a XX. század magyar költője.
A Tihanyi Apátság alapítólevelét I. Endre fordította.
Lapot vigyél magaddal, arra írd az okosságot.
Ivan Ilijics megveszi az új kabátját és egy party-t is rendeznek a munkahelyén.
IV. Béla próbálta a gazdasági helyzetet követni, amit ez előtte lévők csináltak.
Jöttek a népek, próbáltak bevándorolni.
Az országot többnyire megtámadták a tatárok.
A kémiában is sok újdonság jött létre a II. ipari forradalom idején.
- A hadiiparban is sok újdonság volt… pillanat… – Hát ha ott megtalálja, nagyon jó szeme van.
Aki elmúlt 20 éves, büntetlen rokoni ággal választójogot kapott.
Régebben a Yahoo volt a nagy fan.
A két író között, Móricz és Zsigmond közt az alapvető különbség az volt, hogy…
Fontos volt a természetszeretet, Anika beengedte a barikát az ágyába.
A lány fittyet hányt apja iránti szeretetére és elment a herceggel.
Shakespeare a világirodalom legromantikusabb írója volt.
Mi az üzenete a Rómeó és Júliának? Mérget iszol, tőrt veszel vagy nősülsz?
Aki az igaz szerelemben hisz, az érzi otthon magát a műben.
Nem egy nagy haderő a magyar sereg.
A törököket csak a csata érdekelte.
-Mi történt a galambbal? – Elrepült.
- Mit jelent az a szó, hogy barokk? – Régi
Zrínyi teljesen felcsicsázta a páncél kinézetét.
-Megértetted a barokk szövegét? – Nem értettem meg, mert nagyon nyakatekert volt.
-Ki fordította a Bibliát? – Balassi – Sylvester János – Janus Pannonius
Bécset elkerülő kereskedelmi vonalat hozott létre Krakkó és Visegrád között.
-Mi az ősiség törvénye? – Hogy nem vesszük el más kocsiját?!
Ady legális drogfüggő volt, sötét gondolatok, pia, kurtizánok, ilyenek.
A levelezőrendszerem szerintem felhasználóbarát, mert az együgyű emberek is megértik.
Szépen a szövegről haladtam és feljegyzeteltem ezt-azt.
Mélypontra került a gazdasági világválság.
Hitlerjugend a gyerekeket arra neveli, hogyan kell gránátot dobálni, meg hogy legyen valami fogalmuk a dolgokról.
Szőke, kék szemű német, ilyen hózentrógeres.
A népet is próbálták terelni a majálisokkal, könyvégetésekkel.
Természeti negativitások pusztítottak.
Miben tartják a bort? – Urnában.
Az ispánok alakítják ki a megyéket.
A barokk művek túl csicsásak voltak.
Az amerikai jogrendszer kutyává tette az embereket.
Ugyanaz, mint a Rajna, csak más néven. (értsd Majna)
Szeretnél még valamit mondani? – Ha esetleg még kérdés van, simán felelhetek még valamit.
Nagyon jó a gazdagság, a társadalmi jólét, meg ilyenek.
Hát, ha így kérdezi, akkor gondolom, hogy igen.
Elég szembetűnő a vagyoni változatosság.
Gettóban a szegények kénytelenek lakni.
Még Bolívia, ami elég hírhedt a maffiáról, illetve ha nem is a maffiáról, akkor a bűnözőkről.
Az egyszerű mondatban, ha bővítmények vannak, akkor az összetett mondat.
Ha alany és állítmány van csak a mondatban, az tő- vagy összetett mondat.
Személyes rag.
Írd fel a neved a székfoglalóra! (értsd feleletvázlatra)
Vajkay kiruccant a barátaival Pacsirta távozása után.
Ezzel is azt segítették elő, hogy az emberek kevés hangulata jobb legyen.
A korszakot végül aztán le is váltják.
Az amnéziarendelet után kerül Kádár János az MSZMP élére.
A nagyon apró, piciket hogyan mondjuk nagylányosan? – Pontszerűek.
Amit a realizmus hűen ábrázol, de jaj, az egy másik tétel.
Ezzel a közteherviselés képtelensége is megszűnt.
Az első négy versszak egy tájleíró, ööö, hát leírja a tájat.
A könyvtárban a könyveket ábécérendben találjuk meg.
Horger Antalnak nem tetszett József Attila.
Hitler sem volt egy nagyon szép ember, de olyan szónok volt, hogy irányítani tudta a népét.
Nyugisabb is az ember.
Orvosszakorvoshoz illik fordulnia.
Van a vizuális kezelőfelület is. (értsd grafikus)
Szent István korában a Magyar Királyságot a Habsburgok veszélyeztették.
Szerintem számomra ez egy nagyon egyszerű program.
Az egyszerű polgárok életében is változás állt be.
Ady kezdő korszakában egy kicsit gőgösebb volt.
Lédával többször volt, hogy szakítani kezdtek.
Akkor odaadom a tételt. Nem, nem adom oda.
Igazából nagy vérfürdő volt, mert a jugoszlávok partizánkodtak, így sok jugoszláv meghalt.
Mikor volt a rendszerváltás? Ezerkilencszázhetven….. öööö….
My favourite family is dog.
