Nem mai keletű játék, de most kezd igazán divatba jönni a “latin négyzet” (japán nevén Sudoku), ami inkább fejtörő, mert nem kell hozzá egyéb, mint papír s ceruza, no meg némi minimális matematikai logika és dedukciós képesség
A Sudoku egy négyzet, amelyben 81 kocka van, kilenc vízszintes és kilenc függőleges sorban. A négyzetet kilenc kisebb négyzetre osztják, amelyben elszórnak 30, 1-től 9-ig terjedő számot.
Az üresen maradt kockákba a játékosok kell, hogy elhelyezzék saját számaikat (ugyancsak 1-től 9-ig) úgy, hogy egyetlen vízszintes és egyetlen függőleges sorban, továbbá egyetlen 3×3-as kisnégyzetben sem szerepelhet kétszer ugyanaz a szám.
A feladvány egyszerűnek tűnik, a gyakorlott játékosok szerint 20-30 perc elegendő a megfejtéshez, de sokaknak ez nem sikerül.
Igazi elterjedését Európában az angol lapok végezték, amelyek hasábjaikon helyet adtak a bűvös négyzetnek, sőt, van olyan kiadvány is, amely 265 kockássá bővítette az eredetileg 81 kockás hálót.
A játék már az interneten is játszható, sőt, a britek októberben már az első Sudoku-bajnokságra készülnek.
A játék eredete a XVIII. századi Svájcba vezet el bennünket, Leonardo Eulero matematikushoz, akiről azt tartották, hogy úgy számol, ahogy az emberek lélegzenek, vagy ahogyan a sas repül. Vagyis hát, benne van a vérében.
(Mellesleg 1100 könyvet és tanulmányt írt annak ellenére, hogy élete utolsó 12 évében vak volt.)
A kiegészítő szabályt egy nyugdíjas amerikai építész, Howard Garns találta ki, 1979-ben. Egy New York-i rejtvény újságban közölt néhány rejtvényt “Number Place” néven. (Abban az évtizedben, mint Rubik a kockát, és szintén építész!) 1984-ben a “Nikoli” nevű japán rejtvény társaság átvette a rejtvényt, és a “sudoku” elnevezést adta neki (su -szám, doku – az egyetlen lehetséges elhelyezés). Japánban azóta töretlen a népszerűsége. Több folyóirat csak ezzel foglalkozik, és azt állítják, hogy ők még mindig kézzel csinálják a rejtvényeket.
2004 végén az új-zélandi származású, hong-kongi Wayne Gould ajánlotta a számítógéppel készített rejtvényeit néhány neves angol újságnak, akik “kipróbálták”, és európai siker lett belőle, sőt Amerikába is visszatért a játék.
A játék matematikája:
Bertram Felgenhauer és Frazer Jarvis sheffieldi matematikusok programmal kiszámították, hogy 6670903752021072936960 különböző helyes (9×9-es) sudoku kitöltés létezik.
Az alábbi – lényegesen különböző – transzformációkkal lehet jó sudoku kitöltésből másik jót csinálni:
• A kilenc számjegy permutációja;
• A mátrix transzponálása (sor-oszlop csere);
• A sorok permutálása egy 3×3-as blokkon belül;
• Az oszlopok permutálása egy 3×3-as blokkon belül;
• A 3×3-as sor-blokkok permutálása;
• A 3×3-as oszlop-blokkok permutálása.
(A “lényegesen különböző” azt jelenti, hogy pl. a forgatások, tükrözések az előzőkben benne vannak.) Ha ezt figyelembe vesszük, akkor kiderül, hogy 5 472 730 538 lényegesen különböző kitöltés létezik. Ezzel még el lesz egy darabig az emberiség. Ez azért meglepő csökkenés, de vegyük figyelembe, hogy “a kilenc számjegy permutációja” egyetlen kitöltésből 362879 (9!-1) különböző másikat eredményez. És ezek mindegyikére végrehajthatók a fenti további műveletek!
Azt (még) nem tudjuk, hogy minimum hány négyzetnek kell kitöltve lenni egy rejtvényben. Gordon Royle ausztrál matematikus már 35396 olyan lényegesen különböző sudoku rejtvényt halmozott fel, amikben 17 mező van kitöltve (a szám növekszik, a 2006. január 4-én volt ez érvényes). Olyan rejtvényt még senki nem talált, amiben 17-nél kevesebb mező van kitöltve.
Íme két feladvány a vállalkozó szelleműeknek, vagy azoknak akik nagyon unatkoznak. Az első egy egészen könnyű, a második már nehezebb. Sok szerencsét!
Nagy Kriszti
Forrás: http://sudoku.lap.hu/#b16921698
http://www.transycan.net/cafe/index.php?contentid=1708
A Rubik kocka már egészen megszokott jelenség a Bláthyban. Van, hogy minden nap látjuk a folyosókon, ahogy valaki tekergeti, vagy épp próbálja tanítani valakinek a lépéseket. Néha hetekre, hónapokra eltűnik, de midig visszajön. Mostanában megint nagy népszerűségnek örvend. Ezért gondoltuk, hogy megemlítjük az iskolaújságban is.
Rubik Ernő (szül. 1944. júl. 13., Budapest) az egyik legismertebb magyar név külföldön, 1974-es találmánya, a Bűvös Kocka révén. Más nyelveken a játékot feltalálója nevén ismerik — Rubik’s Cube, cube de Rubik, Rubiks Würfel, stb. A Wikipédián huszonhat nyelven találunk róla cikket! Magyarul egyébként nem.
Rubik Ernő a kockát eredetileg a térbeli mozgások szemléltetésére tervezte, egy probléma megoldására: vajon hogyan foroghatnak a kis kockák három tengely körül, úgy, hogy az egész szerkezet egyben marad? Próbálkozott gumiszalagokkal, mágnesekkel, végül úgy alakította ki az elemeket, hogy az alakjuknál fogva megtartsák magukat. Később színezte a kocka oldalait különböző színűekre, hogy a mozgásokat, átrendeződéseket jobban lehessen követni. Észrevette, hogy az összekevert állapotból igen nehéz az eredeti rendet visszaállítani. Először egy hónap folyamatos tekerés kellett, hogy kirakja a megoldást: addig abban sem volt biztos, hogy egyáltalán ez lehetséges (azóta természetesen számtanilag bizonyított). Így támadt az az ötlete, hogy logikai fejtörőként értékesíti találmányát.
Magyarországon hamar népszerűvé vált a játék, 1980-tól pedig világsiker. 1980 és 1982 között több, mint 100 millió Kocka kelt el (ebből hazánkban kb. egymillió), és azóta is töretlen népszerűsége. Két évben is elnyeri a brit játékkereskedők díját. Több változatot is létrehoz, a “Rubik’s Revenge” (Rubik bosszúja) 4x4x4-es, a “Pocket Cube” (zsebikocka) 2x2x2-es, a “Professor’s Cube” pedig 5x5x5-ös változat. Egyedileg élenként 32 kockából álló Bűvös Kocka is készült! Létezik piramis-, gömb-, csillag-, dodekaéder- és tetraéder-változat is, meg persze ajándéktárgyak és máshogy színezett (pl. hokicsapatok jelvényeit ábrázoló) változatok tömkelege.
Egy 12 éves angol kisdiák, Patrick Bossert megoldás-könyve, a “You can do the cube” (Rakd ki Te is a kockát) másfél milliós példányszámban kel el világszerte, 17 kiadásban. A New York Times és a The Times bestseller-listájának élén áll 1981-ben. A Hanna-Barbera rajzfilmcég 1983-ban kis rajzfilmsorozatot indít három latínó kölök és életre kelt Bűvös Kockájuk kalandjairól.
Nemrégiben “megjelent” a 4 dimenziós változat is, teljesen analóg, induktív módon működik, itt a 4D szuperkocka 3D-s metszetét lehet buherálni, amit a 2D-s monitor ábrázol…. Ha ehhez kedved támad, megtalálod. Matematikusok szoktak vele játszani, állítólag erősen fejleszti a 4D-s térben gondolkodást.
Rubik Ernő későbbi alkotása a Kígyó (1977, kép lent), amely a Bűvös Kockához egészen hasonló mechanizmussal működik, 24db sorba vagy egymással szembe rendezhető háromszög-hasábból áll, így a test akár gömbszerű formát is felvehet, de a variációk száma végtelen, szinte külön origami-irodalma van a Kígyónak.
Zseniális találmánya a Bűvös Négyzetek (1985, kép lent), amely a szabadalom címe szerint “hajtogatható többtagú rendszer végtelenített pántoló elemek útján összekötött egyenes oldalélű, merev, lapszerű részekkel vagy testformákkal”. Ez nyolc lapból áll, mely egy összetett és alig látható damil rendszer révén az eredeti 4x2es formából összehajtható, keverhető, átlapozható lánccá és egyéb formákká alakítható. Létezik 12 lapos változata. A Négyzetek, a Bábel tornya (kép lent) (ebben nem vagyok biztos, hogy az ő találmánya) és a Kígyó hazánkban és külföldön ismert és kedvelt játékok.
Rubik-féleségek a Bűvös Dominó, a Rubik-Óra, a Rubik-Gubanc, a Rubik-Gyűrű (ismertebb változata az Olympic), a Rubik Ufo és többi találmánya (ezekről a találsz képeket) nem ilyen népszerűek, a Kocka sikere pedig utánozhatatlan: de Rubik Ernő, saját bevallása szerint, nem is törekszik arra, hogy felülmúlja azt. “A kocka és annak nem könnyen, de végül is megszerezhető eredménye lehetővé tette számomra, hogy csakis azt csináljam, amit szeretek. Nincsenek más irányú elkötelezettségeim, olyan kényszereim, ami miatt, sajnos, az emberek közül sokan a munkát negatív fogalomként értelmezik. Nem olyan pozitívumként, mint ahogy én gondolkodom róla. Persze megértem őket, hiszen a “kényszermunka” nem jó dolog. Az önkéntesen végzett értelmes tevékenység viszont nagyon is. Az élet sok mindent produkál, s én csak azt tudom kívánni mindenkinek, hogy valamilyen módon eljusson idáig. Persze minden tevékenységben meg lehet találni azt a bizonyos értelmes mozzanatot. Néha nehéz.”- vallotta a feltaláló. “Nem vagyok az a típus, aki mindig szeretne túltenni önmagán, szeretné meghaladni azt, amit egyszer már megcsinált. Az a lényeg, hogy amivel foglalkozom, abban örömömet leljem.” Ez pedig talán a Kockánál is nagyobb találmány! 
Ifj. Rubik Ernő játék tárgyú szabadalmai
(zárójelben a lajstromszámmal és a bejelentés napjával)
-Térbeli logikai játék (170 062, 1975.01.30.) “Bűvös kocka”v. “Rubik-kocka”
- Tolókás logikai játék (180 167, 1980.09.01.)
- Térbeli logikai játék nyolc játékelemmel (180 384, 1980.10.02.) 2x2x2-es kocka
- Térbeli logikai játék (180 385, 1980.10.03.) oktaéder
- Térbeli logikai játék (180 387, 1980.10.28.) 2x3x3-as test
- Formaépítő játék (180 392, 1980.11.18.) “Kígyó”
- Térbeli logikai játék (180 612, 1980.11.09.) 2×6-os bűvös henger
- Hajtogatható többtagú rendszer végtelenített pántoló elemek útján összekötött egyenes oldalélű, merev, lapszerű részekkel vagy testformákkal (192 686, 1985.03.29.) “Bűvös négyzetek” v. “Karikavarázs” v. “Rubic’s Magic”
- Mozgatható elemeket tartalmazó elektronikus logikai játék (194 743, 1985.03.04.)
- Kijelzős hajtogatható többtagú rendszer (198 398, 1986.03.21.) a “Bűvös négyzetek” elektronikus változata
- Térbeli fejtörő játék (205 018, 1989.03.10.)
- Elemes térbeli logikai játék (207 233, 1989.07.21.) “Triamid”
Ipari minta
- Játék (80 582, 1982.03.18.) “Bűvös dominó”
Oltalom nélkül kifejlesztett játékok:
- “Rubik-óra” v. “Rubic’s Clock”
- “Rubik-gubanc” v. “Rubic’s Tangle”
Én személy szerint azt mondom, nem egy túl bonyolult dolog megtanulni kirakni a kockát. Főleg, ha találsz valakit, aki jól, és könnyen érthetően el tudja magyarázni, és van türelme tanítani, meg persze ha neked is van kedved és türelmed hozzá. Ha pedig már ki tudod rakni, csak gyakorlás kérdése és lehet fejleszteni a sebességen és a technikákon is.
Ne szégyelld ha érdekel, mert szerintem a kocka nem feltétlenül csak „kockáknak” való. Én például, nem ülök órákat a gép előtt és más Rubik találmányokat (még) nem tudok „megoldani”, de azért egy kicsit büszkeséggel tölt el, hogy a 3x3x3-as kockát ki tudom rakni. ☺ (Már csak azért is mert ezzel talán megvédhetném magam, ha a női logika hiányával kapcsolatos sértés érne.)
Ha mégsem érdekel a kocka, azért érdemes tudni róla, mert arra büszkék lehetünk, hogy egy magyar találmány ennyi éven át megőrizte a varázsát világszerte.
Nagy Kriszti
Források:
Wikipedia (valamint más nyelvű wiki oldalak és hivatkozásaik)
Saját forrásom: http://www.mtklub.hu/?q=rubik
