Bláthy iskolaújság

1948. április 7-én az ENSZ ezen a napon alapította meg a WHO-t (World Health Organization), vagyis az egészségügyi világszervezetet. A WHO irányító testülete a 193 tagállamból álló közgyűlés (beleértve a Cook-szigeteket is), amely minden évben ülésezik. Döntéseit és politikáját a Végrehajtó Testület valósítja meg, amely kormányok által kinevezett 32 egészségügyi szakemberből áll, évente kétszer ülésezik. A világszervezet célja a nemzetközi egészségügyi munka irányítása és összehangolása. Évről-évre új programot tűznek ki maguk elé, és egész évben annak megvalósításán fáradoznak. Idén Az Egészségügyi Világnap témája az Urbanizáció és az Egészség.
A témaválasztást annak felismerése indokolja, hogy napjainkban a városiasodás nagyon nagy hatást gyakorol a Föld lakosságának és az egyéneknek az egészségi állapotára egyaránt.  Jelenleg ugyanis több mint 3 milliárd ember él városokban. Talán nem is gondolnád, de 2007-ben, a városlakók aránya a történelem során először haladta meg a Föld lakosainak 50%-át. Ez a növekedés annyira gyors, hogy 2030-ra 10 emberből 6 előreláthatólag városlakó lesz, és ez a szám 2050-ig 7/10-re fog emelkedni.
A városi élettel pedig sok olyan dolog jár együtt, ami nem feltétlenül egészséges. Gondold végig egy napodat, mennyi kárt okozol magadnak és a környezetednek. Csak egy percre állj meg és gondolkodj!

Reggel felkelsz, villámtempóban magadba öntöd a kávéd és talán egy gyors reggeli is belefér. Ha már ettél valamit, többet tettél magadért, hiszen van a gyomrodban valami, de a gyors kajálás miatt nem rágod meg rendesen az ételt, ami nehezíti az emésztést. Bevágod magad az autóba, vagy felülsz egy buszra, amivel károsítod a környezetet, sőt még mozogni sem mozogtál semmit. Még csak 10 óra, de már elszívtál több szál cigarettát, talán néhány energiaital kíséretében, hogy bírd a tempót. Délután ismét nem gyalog indulsz haza, sőt annak is örülnél, ha a teremből indulna  a villamos, hogy a lépcsőzést is elkerülhesd. Délután rengeteg óra a számítógép előtt, aztán jöhet a tévézés, persze minden szobában ég a villany. Már éjfél is elmúlt, mire ágyba kerülsz és persze megint nem aludtál eleget. Elpazaroltál rengeteg időt, energiát és persze nem a sajátodat, nem dolgoztad le a napközben bekapott -hamburgereket és műkajákat és persze a megfelelő folyadékbevitelről sem gondoskodtál. Ártottál a környezetnek és magadnak, idő előtt beteg, túlsúlyos és öreg leszel. Tényleg ezt akarod? Tedd meg az első lépést ma, legalább egyszer egy évben!

Csatlakozz a suli programjához és mozdulj meg! Aki április 7-én biciklivel jön iskolába, apró ajándékot kap!

Jelentkezz a portán (add le a neved és az osztályod), napközben megkeresünk!

Esőnap: április 8.

Jó reggelt, jó reggelt, kedves liliomszál,
Megöntözlek rózsavízzel, hogy ne hervadozzál.
Kerek erdôn jártam, piros tojást láttam
Bárány húzta rengô kocsin mindjárt ide szálltam.
Nesze hát rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom,
Hol a tojás, piros tojás, tarisznyámba várom!

Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam,
Tündérország kiskertjébôl rózsavizet hoztam.
Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja,
Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa.
Az illatos rózsavíztôl megnônek a lányok,
Zsebemben is elférnek a piros tojások.

Minden héten száguldó riporterek járják az iskolát, s ugyanarról kérdezik az embereket. Ha kimaradtál a kérdezősködésből, de szívesen elmondanád Te is a véleményed, akkor írj a kommentekbe!

Kérdés a fiúknak: Jársz-e locsolkodni és mit gondolsz erről a szokásról?

a lányoknak: Szereted-e a húsvéti locsolkodást és mit adsz a locsolóknak?

A heti válaszok:

Adok egy puszit és megkínálom egy pohár itallal. (Weber Saphira, 12.c)

Minden évben megyek locsolkodni, most sem szalasztom el. (Széles Adorján, 12.c)

Én nem szoktam locsolkodni, kb. tízéves korom óta nem. Soha nem vonzott a dolog. (Malek Martin, 12.c)

Minden évben locsolkodok, vödör vízzel és szódásflakonnal kergetem a lányokat. Általában viccnek fogják fel. (Dimitrovics Roland, 12.c)

Én megyek, valószínűleg vidékre, nagyszüleim vidéken laknak. Amióta az eszemet tudom, járok locsolkodni, édesapámmal, nagybátyámmal, unokatesómmal. (Sebők Szilveszter, 12.c)

Kiskoromban jártam, de most már nem csinálom. Tulajdonképpen vonz a dolog, de valahogy úgy abbamaradt. (Kecsey Tuzson, 12.c)

Nem járok. Az eredeti hagyományból mostanra szerintem koldulás lett és én ebben nem szeretnék részt venni. (Nyilas Árpád, 12.d)

A nagyszüleimhez megyek el locsolkodni, oda szokott jönni a többi családtag is és így történik. Nem várok különösebb ajándékot. (Kardos Kristóf, 12.d)

Nálunk mindig van locsolkodás, rokonok és szomszédok jönnek. Csokitojást szoktam adni, és a családdal is szoktunk festeni tojásokat. (név nélkül)

Nem járok most már locsolkodni, mert nincs sok értelme. Kiskoromban viszont jártam. (Rácz Richárd, 13.a)

Nem járok locsolkodni, mert 11-ig alszom, utána felkelek és nem megyek sehová. (Biró Bence, 12.c)

Sohasem vagyok otthon, utálom a büdös parfümöket. (Lázár Barbara, 12.c)

Amikor kicsi voltam, mindig elmentünk a szülőkkel a nyaralóba. Anyu utálta a húsvét hétfőt, szabályosan elmenekültünk. Én viszont nem utáltam, és most különleges a húsvéti locsolkodás, mert korábban nem szoktam meg. Örülök, ha jönnek a locsolkodók, csokitojást szoktam adni. (Spielmann Helga, 12.c)

Ez a kedvenc ünnepem, ezt várom az évben a legjobban. Ha jó verset mondanak (mert az kell, vers nélkül ne jöjjenek), csokit kapnak általában. (Fábián Fanni, 12.c)

Vagy kindertojást adok vagy saját magam festek tojásokat. Különben szeretem a locsolkodást, poénos, különösen akkor, ha haverok nem kölnivel, hanem szódásüveggel jönnek. (Mokány Zsuzsanna, 13.c)

Locsolkodni nem járok, régebben családi körben jártam, de tiltja a vallásom. (név nélkül)

Piros tojást szoktam adni, már nem annyira szeretem, mint régen, és szoktam kérni, hogy ne a hajamra fújják a kölnit. (Nagy Erika)

Színházjegyet adok a családtagoknak. Mindig együtt megyünk el színházba, a dolognak éppen az a lényege, hogy ritkán vagyunk együtt, így együtt megyünk el. Közös élményeket adok. Különben a vizes locsolást szeretem (flakon), és piros csokitojást is adok. (név nélkül)

Nem szeretem, ha túlzásba viszik a kölnis locsolást, inkább a maradok a régimódi vödrös módszernél. Csokinyuszit és tojást a fiúknak. Tojást csak néha festek. (Lengyel Daniella, 12.c)

Igen, mert egy jó szokás és lehet vele pénzt keresni. (Pajor Richárd, 12.a)

Mamáméknál szoktunk lenni, oda jönnek a locsolók és piros tojást festünk nekik. Utána nagyon büdös vagyok. (Gábor Henrietta, 13.c)

Szoktam menni, egy nap alatt végigjárom a rokonságot és begyűjtöm a honoráriumot, tavaly igazi kifújt tojást kaptam. (Tihanyi Dániel, 13.c)

Nem nagyon ünnepeljük a húsvétot, nem szoktunk locsolkodni, a vendégek tojás helyett sütit kapnak. (Pordán Viktória, 13.c)

Nem járok locsolkodni, nem igazán van rá időm. Régen jártam. (Tál Dorián, 13.c)

Igen, minden évben megyek, nagy szokás ez nálunk. Családom összes férfitagja elindul és végigjárjuk az összes ismerőst. Ez nálunk kétnapos utazás, Ürömön,  Budapesten, Pilisszentkereszten is vannak rokonok, ismerősök. Ez azért jó, mert ott is követik a hagyományokat, reggelit, kifújt tojást kapunk. (Tóth Gergely, 13.c)

Járok locsolni, mert kell a pénz. Szeretem a rímelős, hülye verseket. (Dani Zoltán, 9.a)

Járok, jó buli és jól jön a pénz. (név nélkül)

Járunk locsolni, a család fiútagjai mennek, megyek én is, mert nincs jobb dolgom. (Erdélyi Zoltán, 9.a)

Nem járok locsolni, nem érdekel. (Kósa Dániel, 11.e)

Nem járok, mostanában már divatjamúlt. Úgy érzem, már nem várnak a házaknál. (Szabó András, 11.e)

Nem szeretem a parfümös megoldást. Bezárkózom , nem veszem fel a telefont és nem nyitok ajtót. Ha kertesházban laknánk, akkor szívesen fogadnám a vízzel locsolókat. (Nagy Kriszti, 12.a)

Tojással, csokival, sonkával várjuk a locsolókat. Pénzzel nemigen. (Zilahi Klaudia, 10.a)

Szokott jönni a családunk locsolni, általában csokitojással vagy festett tojással várjuk őket. (Wilhelm Eszter, 10.a)

Nem szeretem a locsolókat, de szoktak jönni. Volt olyan, hogy heten vártak a kapu előtt vödrökkel. Mondjuk még ez a jobb, mert parfümbe tocsogni a legrosszabb. Inkább elmegyek valahova, ahol nem locsolnak meg. (Pajor Szandra, 12.a)

Ma már csak a lányaimat locsolom meg, és a félliteres bádogban is csak   néhány csepp víz van. Régen persze ez másképp volt. (Tapa Pál)

(Megkérdezettek száma: 38 fő, nem válaszolt: 5 fő)

Bár számos világnapokat összegyűjtő oldalon megtalálhatjuk a csillagászati világnapot, a Csillagászati Egyesület azt mondta, még nincs csillagászati világnap.

Szerintük a “Csillagászati Világnap” egyfajta hungarikumként értelmezhetõ speciális, csak Magyarországon ismert világnap. Világszerte megünneplik a Csillagászat Napját, mely az USA-beli Astronomical League ajánlása alapján 2006-ban május 6-ára esik, nem pedig április 3-ára. Az Astronomy Day-t elõször a hetvenes évek elején hirdették meg, és az utóbbi tíz évben világszerte egyre többen átveszik a kezdeményezést. “Mozgó ünnep”, április közepe és május közepe között tartják, azon a szombaton, amely közel esik az első negyed holdfázishoz.
Az Astronomy Day azonban nem azonos a Csillagászat Világnapjával – ilyenre ugyanis mindeddig nem sikerült rábukkanniuk sem az UNESCO, sem más világszervezet honlapján. Hazánkban az 1950-es évek közepe óta szerveznek csillagászati hetet, csillagászati hónapot, ennek pontos dátumát majd a Magyar Csillagászati Egyesület oldalán találod meg.

Forrás: Magyar Csillagászati Egyesület

A keresztény egyházak tanítása szerint a húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, egyben a legnagyobb keresztény ünnep. Rövid összeállításunkban a szent napokat, és az azokhoz kötődő népszokásokat tekintjük át.

Nagyszombat húsvét ünnepének előnapja. Az igazi húsvéti ünneplés Nagyszombat délután kezdődik. Arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste a sziklába vájt sírban feküdt, de – miként az evangélium szerint előre megmondta – harmadnapra, azaz húsvét vasárnap hajnalára feltámadt. Ekkor van a katolikus liturgiában a tűzszentelés, amelyet a húsvéti gyertya- és keresztvíz-szentelés, majd a vigília-mise követ. A tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a remény, a fény születését ünneplik a keresztény egyházak. A misén már az Üdvözítő feltámadása fölötti öröm nyilvánul meg, a Gloriára ismét megszólalnak a harangok, s felhangzik az Alleluja. Estefelé tartják a feltámadási körmenetet.

Nagyszombaton ér véget a negyvennapos böjt, a körmenetből hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztják a nagyrészt sonkából és tojásból álló hagyományos húsvéti vacsorát. Szokás volt ezen a napon az első harangszóra kiszaladni a kertbe, és megrázni a gyümölcsfákat, hogy a régi rossz termés lehulljon, és ne legyen férges az új. A tűzszentelésnek sokféle hagyománya, szertartása alakult ki. Hamuját, parazsát eltették, gyógyításra használták, tettek belőle a jószág ivóvizébe, az istállóban, a házban és a földeken szétszórták.

Forrás: Múlt-kor.hu

A mai nap a szivárványkeresőké. Nincs más dolgunk, mint beleszagolni a levegőbe, futni az esőillat irányába – a biztonság kedvéért közben esőtáncot is járhatunk -, majd elfújni a felhőket, s jöhet is a szivárvány.

Valahogy így működik ez. A bizonyíték itt áll:

A szivárvány keletkezése

Aki tudományosan szereti megközelíteni az életet, azoknak ezt ajánlom megtekintésre:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Sziv%C3%A1rv%C3%A1ny

Az otthonülő típusoknak a Rainbow System Home Edition ajánlom, azaz hogyan készítsünk szivárványt a fotelünkben üldögélve?

1. Végy egy üvegdarabot vagy egy kristálypoharat. Na, azért nem kell anyu pohárkészletéből elcsenni az egyik darabot. Elég ha egy régi, használaton kivüli poharat fogsz be a dologra.

2. Tedd a poharat az ablakba és várj a jó erős napfényre. Ha hiszed, ha nem, csak ennyi a dolgod. Úgy lesz tökéletes a dolog, ha viszonylag üres falfelülettel szembe helyezed el az üveget. Így sokkal jobban látod majd az eredményt.

3. Az erős napfény az üvegen fog visszaverődni és a falra rajzolja neked a szivárványhoz hasonlatos színvarázst.

(http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjc/0/12184/1 )

Ha még mindig otthon keresed a szivárványt, s nem érdekelnek az animációk, akkor:

http://www.youtube.com/watch?v=6U9482Rd-Yg

A keresztény egyházak tanítása szerint a húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, egyben a legnagyobb keresztény ünnep. Rövid összeállításunkban a szent napokat, és az azokhoz kötődő népszokásokat tekintjük át.

Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja. A keresztények ezen a napon emlékeznek Krisztus szenvedésére és kereszthalálára, ez a legszigorúbb böjt és gyász ideje. A katolikus egyház ősi hagyomány alapján ezen és a következő napon nem mutat be miseáldozatot. A katolikus liturgiában felolvassák a Megváltó halálára vonatkozó írásokat, majd a passiót, Jézus szenvedésének történetét, s leleplezik a gyászlepellel bevont keresztet (vagy behozzák a templomba az előző nap kivitt keresztet).

Nagypénteken szokásos a keresztútjárás, amely során felidézik Jézus szenvedésének egyes állomásait. A keresztút mai szokásos 14 állomása (stáció) az 1600 körüli évekre nyúlik vissza, átvéve a jeruzsálemi szokást, amely a ferencesektől származik. Nagypénteken a hívők tartózkodnak a húsételektől, legfeljebb háromszori étkezés során egyszer szabad jóllakniuk. Nagypéntek a nép körében általános tisztálkodási nap is: meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak, sok helyen e napon nem gyújtanak tüzet.

Forrás: Múlt-kor.hu