Bláthy iskolaújság

Minden héten száguldó riporterek járják az iskolát, s ugyanarról kérdezik az embereket. Ha kimaradtál a kérdezősködésből, de szívesen elmondanád Te is a véleményed, akkor írj a kommentekbe!

E heti kérdésünk a végzősöknek szólt:

Milyen maradandó könyvélményed van?

A Pál utcai fiúk az vagány, az a legjobb. Olvastam A kis herceget is, de az annyira nem tetszett. (Johnny)

Inkább kedvencem van, Krisztián ajánlására Christopher Moore könyvei, beteg humora van, tetszik a stílusa. (Nagy Krisztina, 12.a)

Kiskoromban a Harry Potter volt, ez indított el, az olvasás felé. (név nélkül)

Nem igazán, elég ritkán olvasok. (név nélkül)

Nincsen, azt tudom, hogy a kötelezőket utálom. Olyan könyveket olvasok, ami inkább szórakoztató, mint kimondottan értékes. (P.A.)

A Twilight-ot olvastam végig, de sokszor félbehagyom a könyveket. (Back Alexandra, 9.c)

Különösebb hatással egy könyv sem volt rám, nincs kedvenc könyvem. Szeretem a diákkönyveket, pl. Csokoládéháború, Zabhegyező. Szeretem Rejtő regényeit is. (Tóth András, 11.ny)

Imádom a vámpíros könyveket, ebből jöhet bármi. Vonzódom a beteges, véres dolgokhoz, én is szeretnék vámp0r lenni. (név nélkül)

Günter Grass-tól A bádogdob. Valamiért közel áll hozzám, lelkületében, stílusában. (Kulcsár Anikó)

Nincsen, bár Agatha Christie-nek jó könyvei vannak, azokat szoktam olvasni. (Réz Andrea, 11.d)

Az Árvácskát szeretem, nagyon megfogott, mert tényleg van ilyen, hogy a gyerekek élete nagyon tragikus és rövid. (Mihók Ramóna, 9.c)

Kedvenc könyvem a Dorian Gray, tetszik az, hogy halhatatlanná válik, csak az a kár, hogy belebolondul. A filmet nem láttam sajnos. Bármit elolvasok, ami érdekesnek tűnik, inkább a “gyerekes” történeteket szeretem, mint pl. az Arany Iránytű. (Gábor Henrietta, 13.c)

Joseph Hellertől az Isten tudja. A bibliai Dávid király története, XX. századi átiratban, a nyelvezete elég komoly, a hitről szól és minden negatív történet ellenére pozitív a végkicsengése. Az ember és Isten közötti örök párbeszéd jelenik meg benne. (Boda Zsuzsa)

Nagyon szeretek olvasni, bár régen a halálom volt, ha el kellett olvasnom egy-egy könyvet. Anyukám vett nekem egy könyvet, kb. 8-9 évesen, ami nem kötelező volt és onnantól kezdve sokat olvasok, főleg fantasy-t.  (Ács Enikő)

Szerintem az Egri csillagok nagyon jó, tetszett benne a kaland. (név nélkül)

Csak gyerekkoromból, az Aranykoporsó. Teljesen bele tudtam magam élni, vitt a történet, teljesen el tudtam képzelni. (Borsányiné)

Atkins-féle pszichológia könyv, nagyon érdekel ez a téma és tetszik, ahogy leírják ezt a tudományt, és érdekesek a kísérleti leírások is. De nem mindig olvasok ilyen komoly könyveket, most olvastam Skrupulus Fondor-t, aki egy halott csontvázdetektív volt, és nagyon vicces volt. (Somogyi Gábor, 12.a)

Nem szoktam nagyon könyvet olvasni. (név nélkül)

Nincs, nem szoktam olvasni. (Pajor Szandi, 11.a)

Húha, nincs. De nagyon szeretem a tudományos könyveket, olvasok pszichológiai könyveket is. (XXX)

Brat Shaw, ez egy sci-fi könyvsorozat, sok kisebb regény és az egész egy nagy világról szól. (Váradi Bálint, 12.a)

Twilight, mindenek felett. (cseresznye)

Feketetőr testvériség, mert oda vagyok a vámpírokért… (név nélkül)

Sok, szeretek olvasni. Szeretem pl. az Oroszlánkölykök, A Gyűrűk ura c. regényeket, s persze még sok mást is. (Krucsay Attila9

Gondolatok a lengyel-magyar barátság és a nemzeti gyásznap kapcsán

Lengyel, magyar – két jó barát

a kezdősora annak a rímbe szedett közmondásnak, amelyet Lengyelországban és Magyarországon csaknem mindenki ismer, és amely a két nép történelmi barátságát példázza. Koccintáskor gyakran hangzik el. Ismerjük a mondás lengyel változatát is:

„Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki.” (Bratanki lengyelül unokatestvér, mely azonban a régi lengyel nyelvben testvért jelenthetett.)

Hosszabb lengyel változat: “Polak, Węgier, dwa bratanki / I do szabli, i do szklanki / Oba zuchy, oba żwawi / Niech im Pan Bóg błogosławi.” (“Lengyel-magyar két jó barát / Együtt harcol s issza borát / Vitéz s bátor mindkettője / Áldás szálljon mindkettőre.”)

Sőt, a magyar nyelvben a történelem folyamán számos változata alakult ki a közmondásnak:

• „Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát.”
• „Lengyel, magyar – két jó barát, együtt issza búját, borát.”
• „Magyar, lengyel – két jó barát, együtt issza sörét, borát.”
• „Lengyel, magyar – két jó barát, együtt emel kardot, kupát.”
• „Lengyel, magyar – két jó barát, együtt isszák egymás borát.”
• „Két jó fivér a magyar, lengyel, együtt iszik s harcol, ha kell.”
• „Kezükben a pohár és kard: lengyel, magyar egyet akart.”
• „Magyar, lengyel, két jó haver, együtt küzd és együtt vedel.”
• „Magyar-Lengyel, két jó barát, együtt ölnek minden zsiványt!”
• „Lengyel-Magyar, két jó barát, barát az ivásban, barát a bajvívásban.”

Tudtad, hogy a történelmi barátságnak emlékművet is állítottunk? Az első köztéri Magyar-Lengyel Barátság Emlékművet 2006. március 24-én avatták fel Győrben, a Bem József téren. A felavató a két ország köztársasági elnöke volt, Sólyom László és Lech Kaczyński. Úgy véljük, sok magyart éppúgy megrázott a lengyel elnök és a vezetők halála, mintha lengyel lett volna.

2007. március 12-én a magyar Országgyűlés március 23-át a magyar–lengyel barátság napjává nyilvánította, akárcsak négy nappal később, március 16-án a lengyel szejm. Az egyhangúlag hozott határozatot 324-en szavazták meg. Sőt, idén márciusban Magyarország megrendezte az I. lengyel-magyar barátság fesztivált is.

Mi lehet az oka a legendásan jó történelmi és jelenkori kapcsolatnak? Egy nemrégiben nyilvánosságra került kutatás alapján a közmondásnak akár genetikai alapjai is lehetnek. A két nemzet, a lengyel és a magyar génállományában fordul elő Európában leggyakrabban az R1a1 típusú kromoszóma. Az előfordulási gyakoriság 56-60% közötti ezeknél a népcsoportoknál. A kromoszóma jelenléte arra enged következtetni, hogy a két nép egy körülbelül 10 000 évvel ezelőtt élt közös őstől származik.

Persze, nem csupán erről van szó. Tereza Worowska műfordító évtizedek óta él Magyarországon. Egy interjúban ezt mondta el:

Hogyan látod a lengyel-magyar barátságot?

A lengyel-magyar barátság komplex jelenség, nem egyszerű és nem statikus. Most hagyjuk a történelmi tényeket, a közös történelmi pontokat, Szent Hedvig, Jagellók, Báthory István, stb., azokkal úgyis mindenki tisztában van valamennyire. Én máshogy közelítenék. Ez a barátság érdekes jelenség, és valószínűleg egyedi Európában. Az is érdekes, hogy nagyon régi.  Egy olyan hatalmas, bonyolult és hosszan születő építményhez hasonlítanám, mint mondjuk a Sagrada Familia Barcelonában, ami épül és épül, és sosincs kész. Ne is legyen, minden nemzedék tegyen hozzá valamit. És bár általában nem tudjuk, honnan ered ez a barátság, de abban a tudatban növünk fel, hogy a két nép szereti egymást. Amikor pedig megyünk ki a másik országba, ezt meg is tapasztaljuk. Ugyanakkor ez valahol meghitelezett dolog, hiszen egymás kölcsönös ismerete elég gyér. A szimpátia foka sokkal nagyobb, mint ami következhetne egymás ismeretségéből. De ez talán nem gond, fontosabb, hogy egyáltalán létezik, mert például csak a huszadik században volt két olyan történelmi pillanat, amikor a ez a meghitelezett barátság, szimpátia, jóindulat életeket mentett. Az első a lengyel menekültekkel kapcsolatos. A második világháború elején csaknem százezer ember élete múlott ezen. Sok ember közös munkája kellett hozzá, a szervezés csúcsán pedig idősebb Antall József és Varga Béla balatonboglári plébános állt. Ott voltak a kisemberek is, akik szállást adtak, és a maguk módján segítettek. A másik ’56, amikor a lengyelek első perctől kezdve a magyar ügy mellé álltak. Kihasználták a pillanatnyi lengyel olvadást, és ez volt az egyetlen alkalmas csatorna, hogy értesítsék a magyar eseményekről az egész világot. Háromezer liter lengyel vér érkezett Budapestre, a lengyelek reggel a munkába menet beálltak a sorba, és vért adtak a magyaroknak. Az érkező anyagi segítség fele lengyel volt. Utána a hatvanas évektől egy nemzedék járt autóstoppal Lengyelországba. Tudták, hogy ha az út mellett felemelik a kis magyar zászlót, felveszik őket, meg lesz hol fejet hajtaniuk éjszakára. Aki belép a magyar-lengyel kapcsolatok területére, annak elég hamar feltűnik, hogy ez a kölcsönös szimpátiaépítés hosszú folyamat, amely emberek közötti érintkezésből alakult. Biztos vannak olyan társadalmi szigetek, akik nem tudnak erről a barátságról. De a jelenség elég elterjedt, úgyhogy előbb-utóbb belebotlik az ember.

Mi a különbség a magyar és a lengyel lélek között?

Rengeteg különbség van, de az ember óvatosan bocsátkozik nemzetkarakterológiai fejtegetésekbe. Ami szembeszökő, és már az egyetem alatt észrevettem, hogy a magyarok melankolikusak. Az emberekben van egy határozott, karakteres melankolikus tónus, ami meghatározza világlátásukat, jövőlátásukat. A lengyelek viszont jóval vitálisabbak, dinamikusabbak, optimistábbak, több hitük is van a jövőben. Mind a kettő eltér az aranyközéptől. Erős különbség az is, hogy a magyarok ambivalensek. „Igen is, meg nem is”, „igen, de”, „nem, hanem”. Ez is a világhoz való hozzáállásuk része. De lehet, hogy csak összetettebben látják a valóságot. A lengyelek viszont jobbára „igen-igen”, „nem-nem”. Nem arról van szó, hogy fekete-fehér volna a világ, de döntéshozásban például a lengyelek határozottabbak. Persze kérdés, hogy meggondolnak-e minden pro- és kontrát, de amikor itt mindig újragondolunk egy kérdést a döntés előtt, akkor az az érzésem, hogy soha nem fogunk dönteni. A lengyelek inkább nem gondolnak mindent végig, és döntenek, a magyarok pedig inkább túl sokat agyalnak egy kérdésen. Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai.

S valami pozitívum a magyarokról?

Nekem szimpatikus, amit mondtam a magyarokról, és pozitívumként fogom fel. A lengyel karakteremet sem ellentétesnek érzem, hanem kiegészítőnek. Ez olyan, mint a kék és a barna szem, mindkettő szép. Mindkettő beállítódásnak vannak előnyei és hátrányai.

(az interjú forrása és teljes szövege: http://konzervatorium.blog.hu/2010/03/26/a_magyar_lengyel_baratsag_meghitelezett_szimpatia )

A varsói gettólázadás (1943. április 19.) kitörésének évfordulója alkalmából az izraeli kormány döntése értelmében minden évben megemlékeznek a második világháború 6 millió zsidó áldozatáról.

Az emlékezés már túllépett Izrael határain és szerte a világban a kegyetlen fájdalom napja lett a HOLOCAUST EMLÉKNAP. A Gergely-naptár szerint minden évben más napra esik, a zsidó naptár szerint Niszán hó 27. napja.

Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben nyilvánította január 27-ét nemzetközi holokauszt-emléknappá. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza “az emlékezés és a tanítás kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, igen nagy többségében zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.

Budapesten 2004 óta működik a Holokauszt Emlékközpont, amelynek udvarán, az épületet körülölelő 8 méter magas fal belső oldalán állítottak emléket a magyarországi áldozatoknak. Ott áll 2007 óta az Elveszett Közösségek Tornya is, amelyen 1441 település neve olvasható, azoké a helységeké, ahol az 1944-ben az akkori magyar hatóságok (közigazgatás, csendőrség, rendőrség) által hetek alatt erőszakkal véghezvitt deportálások miatt ma nincs zsidó közösség.

Történelmi áttekintés

1944 a vészkorszak utolsó fejezete, egyben Magyarország nemzeti tragédiája. Hatvanöt évvel ezelőtt, 1944 elején még úgy tűnhetett, hogy az ország, és vele a megközelítőleg nyolcszázezres zsidó közösség az elszenvedett súlyos veszteségek ellenére viszonylagos épségben vészelheti át a háborút.

1944. március 19-én azonban a német hadsereg megszállta Magyarországot, hogy az ingadozó szövetséges további háborús szerepvállalását biztosítsa. Horthy Miklós kormányzó az események hatására jóváhagyta az új, nácibarát, antiszemita kabinet kinevezését. Hetek alatt meghozták a zsidókérdéssel kapcsolatos alapvető döntéseket. Más európai országokban hónapokra, évekre volt szükség ahhoz, hogy megszülessenek a zsidók sárga csillaggal való megjelölését, összeírásukat, mozgásuk korlátozását, vagyonuk elkobzását célzó, valamint tömörítésük és deportálásuk menetrendjét meghatározó rendeletek.

A magyarországi holokauszt egyedisége elsősorban annak időzítésében és intenzitásában rejlik. A zsidóság tömeges megsemmisítésére, amelyet a magyar kormányzat el tudott hárítani a német győzelmek tetőpontján, a Harmadik Birodalom totális vereségének árnyékában került sor. Ekkorra már valamennyi németekkel szövetséges államban leállították a maradék zsidóság elleni akciókat. A történelemben példátlan sebességű volt a tömeggyilkosság lebonyolítása is.

Április közepén elkezdték a zsidók elkülönítését gyűjtőtáborokban és gettókban, újabb egy hónap elteltével (május 15.) pedig megkezdődött a tömeges deportálás. Mindössze nyolc hét leforgása alatt mintegy 450.000 embert hurcoltak el, a munkaszolgálatot teljesítő férfiak kivételével a teljes vidéki zsidóságot. Auschwitz-Birkenau megsemmisítő táborában az érkezők 60-80%-át, zömmel öregeket, nőket és gyermekeket néhány órán belül gázkamrákban ölték meg, a többieket rabszolgamunkára vitték. Mindössze 15.000 „szerencsés” került az ausztriai Strasshofba, majd onnan munkatáborokba.

Július 6-án Horthy Miklós kormányzó, feladva addigi passzív álláspontját, leállíttatta a deportálásokat. Döntésében a hadi események, diplomáciai tiltakozások, a nyugat ellenlépéseitől, személyes felelősségre vonástól való félelme mellett szerepet játszott hazai hívei és az egyházak nyomása is. Augusztusban egy személyéhez lojális katonatiszt, Lakatos Géza vezetése alatt új kormányt nevezett ki, amely megkímélte a megmaradt zsidók életét, gazdasági kisemmizésük azonban tovább folyt.

A kormányzó sikertelen kiugrási kísérlete nyomán, október 15-16-án Szálasi Ferenc nyilaskeresztesei kezébe került a hatalom. A nyilas kormány létrehozta a 20. századi Európa utolsó gettóját a fővárosban. A semleges országok diplomáciai képviseletei által védett házakból ún. nemzetközi gettó is létesült. További tízezrek pusztultak el a halálmenetek során és a nyilas fegyveres csoportok öldöklései következtében, de a teljes zsidó közösség elpusztítására szőtt tervek végül nem valósultak meg. 1944 őszén a nyilasok az uralmuk alatt lévő területekről, elsősorban az Észak-Dunántúlról néhány ezer cigány származású polgárt is deportáltak. A magyar zsidók 30-40%-a túlélte a katasztrófát, de az ország, különösen a vidék Magyarországa demográfiai, társadalmi és szellemi értelemben egyaránt jóvátehetetlen veszteséget szenvedett.

A magyarországi holokauszt és előzményei

1920

Az ellenforradalmi rendszer berendezkedése, Horthy Miklós kormányzó (1920 március-1944. október)

Június 4. – Trianoni békeszerződés

Szeptember – a numerus clausus törvény

1921-1931

Politikai konszolidáció. A numerus clausust hatályon kívül helyezik (1928)

1938

Május – az első zsidótörvény

November 2. – az első bécsi döntés

1939

Március – Kárpátalja megszállása

Honvédelmi törvény, a munkaszolgálat rendszerének megalapozása

Május – a második zsidótörvény

1940

Augusztus 30. – a második bécsi döntés, Észak-Erdély visszacsatolása

1941

Április – magyar részvétel Jugoszlávia megtámadásában, a Muraköz, a Mura-vidék, a Baranyai háromszög és a Bácska annexiója

Június – a Szovjetunió megtámadása

Augusztus – a harmadik zsidótörvény

Augusztus 27-28. – a német Einsatzgruppe C különítményei mintegy 17-18 ezer Magyarországról deportált zsidót gyilkolnak le Kamenyec-Podolszkijnál

1942

Január – a délvidéki tömeggyilkosság. Magyar katonák és csendőrök mintegy 3000 civilt, köztük 700 zsidót ölnek meg

Szeptember – a negyedik zsidótörvény

1942-43

30-40 ezer fegyvertelen zsidó munkaszolgálatos pusztul el a szovjet fronton

1944

Március 19. – Magyarország német megszállása

Március 31. – rendelet a zsidók megkülönböztető jelzéséről (sárga csillag)

Április 7. – bizalmas rendelet a zsidóság összegyűjtéséről és deportálásáról

Április 16. – Kárpátalján megkezdődik a zsidóság tömörítése gettókba és gyűjtőtáborokba

Április 28. – rendelet a gettósításról

Május eleje-közepe – Magyarország egész területén gettók létesülnek

Május 15. – a tömeges deportálások kezdete

Június – megkezdődik a budapesti zsidóság összeköltöztetése (“csillagos házak”)

Július 6. – Horthy Miklós leállítja a deportálásokat

Július 9. – a tömeges deportálások befejezése

Augusztus 29. – új kormány Lakatos Géza vezérezredes vezetésével

Október 15-16. – sikertelen kiugrási kísérlet, nyilas hatalomátvétel

November – zsidó kényszermunkások halálmenetei a nyugati határszélre erődítő munkára illetve a német birodalomba

December – a pesti nagy gettó és az ún. nemzetközi gettó létrehozása, megkezdődik Budapest ostroma, nyilas razziák és tömeggyilkosságok

1945

Január 18.: a szovjet hadsereg elfoglalja Pestet, a gettók felszabadulnak

Január 27. – az auschwitzi haláltábor felszabadítása

Április – az elrabolt zsidó vagyont szállító ún. aranyvonat elhagyja az országot, magyar területen befejeződnek a harcok

Május – a háború vége, a koncentrációs táborok és halálmenetek túlélőinek felszabadulása.

forrás: http://sulihalo.hu/ajanlo/aktualis/4880-nemzetkozi-holokauszt-emleknap-a-holokauszt-mitosz-holokauszt-magyarorszagon-holokauszt-emleknap

2010. április 13-án diákközgyűlést tartottunk a díszteremben. A rendezvényre a 7. óra után került sor, minden diákot és tanárt sok szeretettel vártunk, de sajnos csak kevés résztvevő jelent meg. A diákok kérdéseket tehettek fel Solymár László igazgató úrnak, a kérdések és válaszok összefoglalója itt található

1.  Mikor lesz wifi hálózat kiépítve az iskola teljes területén?

Az időt csak nagyjából tudjuk meghatározni. A vezetékes hálózat kiépítésére sok pénzt költöttünk, amit a fenntartó biztosított. A tervezendő végpontok a vezetéknélküli hálózathoz meg vannak a folyosókon. Többé-kevésbé meg vannak az eszközök is, de a munkát valakinek el kell végeznie. A Szépvölgyi úton a cisco-s tanulók végezték el a feladatot. A Szépvölgyi úton teljes volt a lefedettség, a Jurányi utcában pedig részleges. A Bécsi úton is feltehetően a cisco-s diákokra vár a feladat. A nyár végén, valamikor a jövő tanév elején, legkésőbb október végéig tervezzük a hálózat kialakítását.

2.  Mikor teszik az ablakokat biztonságossá?

Az iskola költségvetéséből (400 millió Ft.) 70 millió Ft-t elvontak. Ez nagyon sok pénz. Tanév elején történt egy állapotfelmérés, ami meglehetősen alapos munka volt, ezt az önkormányzathoz beküldtük, de egyelőre még nem érkezett rá válasz, így jelenleg még nincs rá finanszírozásunk. A két pedagógus-szakszervezet is kérte a fenntartótól az ablakok biztonságosabbá tételét, de erre sem érkezett válasz. Ezek az ablakok bukó-nyíló típusúak, nem lehet átalakítani őket csak bukóra.

3. Mikor cserélik ki a lámpákat a termekben?

A Jurányi utcában és a Szépvölgyi úton is jó állapotban voltak a lámpák, de itt sajnos nem túl jók Az átszerelésüket nem támogatja az önkormányzat. Kérvényeztem, hogy a régi épületekből elhozhassuk a lámpákat, de nem engedélyezték, mivel csak világítótestekkel adhattuk át a két épületet. Csak úgy működhetett volna, ha a Bécsi úti épületben leszerelt lámpákat felszereljük a 2 épületben, azaz leszereljük, átszereljük, felszereljük az épületek között a lámpákat, de ezt nem tudtuk volna felvállalni szállítási-, anyagi-, és munkaerőgondok miatt. Régebben volt egy pályázat az áramdíjcsökkentéssel kapcsolatban, ebből készült el annak idején a csere, de most ilyenre nemigen van kilátás. A csere költsége 10 millió Ft-nál kezdődik.

4.  Le lehetne festeni a táblákat? Olvashatatlan az írás a táblán. Lehetne más, minőségi krétát venni?

A 127-es és a 229-es termekről van szó, itt hagyományos táblák találhatóak. Ezeket egy-két héten belül le fogjuk cserélni. A régi épületből elhoztuk a jó minőségű táblákat, ezeket elő fogjuk venni. Erre a nagy épületre csak 2 karbantartó van, és a számos feladat miatt fel kellett állítani egy prioritási sorrendet. Ha máshol is cserélni szeretnétek a táblákat, akkor jelezzétek a diákönkormányzat-segítő tanár felé, ő továbbítja nekem a kérést.

5. Lehetne redőnyt szereltetni a projektoros termekbe?

A közeljövőben biztosan nem, mert nagyon drága, és a sokszor nem rendeltetésszerű használat miatt hamar tönkremegy. Gondolom, azért szeretnétek a redőnyt, hogy jobban lehessen látni a kivetített képet. Inkább függönyt és karnist szerelünk fel, ezt a Szépvölgyi úti épületből elhoztuk.

6. Terveznek-e még felújításokat az iskolában? (mosdók, zárak stb.)

Igen, tervezünk, ezek a munkák elsősorban nyáron lesznek. A zárakról jegyzem meg, hogy az iskolában hamar tönkremennek a zárak, mert gyakran törnek el a zárszerkezetek. Ezért találtuk ki azt, hogy sok kilincs hosszát lerövidítettük, így a nyomaték csökkentése miatt jobban védve van a szerkezet. Ha kevesebb lenne a károkozás, sokat segítene a felújítások helyzetén. A decemberi diákönkormányzati ülésen kértem a segítségeteket a rongálások megszüntetésére, csökkentésére. A rongálások csökkentek, sikert értetetek el, amit szeretnék megköszönni. Sajnos van egy keret, amiből gazdálkodnunk kell. Minél többet költünk el felesleges dolgokra, annál kevesebb marad a fejlesztésekre. Egy-két wc-t szeretnénk még átalakítani (ki akarunk alakítani még egy lány wc-t is), van egy tervezett költségvetésünk, s kértem további pénzt is. Azonban ha a pénz szinten tartásra megy el, kevesebb marad fejlesztésre.

7. Szeretnénk többet tudni a délutáni sporteseményekről. Csak a fociról tudni bármit is.

A 3 testnevelő tanárt kell keresni. Év elején mindig nagy a lelkesedés a diákok és a szülők részéről, de aztán leül az egész. A Komlódi tanár úr foglalkozik a focival, s lehetőségünk van kézi- és kosárlabdára is. A röplabdahálóval még vannak gondok, le kell cserélni a régit, de meg fogjuk oldani. Ti mondjátok meg a tanároknak, milyen sportokat szeretnétek a délutáni foglalkozásokon. Abban tudok segíteni, hogy egy tanár nemleges válasza esetén egyeztetek vele.

8.  Mikor válnak elérhetővé a konditerem gépei? Szeretnénk csocsó- és pingpongasztalt az aulába délutáni használatra, ha lehet, a szünetekre is.

Számos pingpongasztalt vettünk az elmúlt években, olcsóbbat, drágábbat, fa- és vasszerkezeteset, azonban érthetetlen módon fogyóeszköznek minősül az iskolában. Évi 2-3 asztal fogy el. A labda természetesen érthető, de hogyan törik le a pingpongasztal sarka? Évente biztosan veszünk 8-10 pár pingpongütőt, de ezek is nagyon hamar tönkremennek. Ez mind felesleges kiadás, hiszen egy pingpongasztal, amit már érdemes megvenni 70-80.000 Ft-nál kezdődik. Egy általános iskolában történt egy szerencsétlen baleset, a gyerekek ún. forgót játszottak a pingpongasztalnál, és játék közben az egyik gyerek szeme megsérült. A szülők kártérítési pert indítottak az iskola ellen, azzal az indokkal, hogy nem volt megfelelő felügyelet biztosítva. A pert megnyerték. A konditerem használatbavétele előtt még van tennivaló, egyes gépeket biztonságosabbá kell tennünk. Az első félévben hívtunk egy sportszerjavítót, kértünk árajánlatot, aztán elsikkadt a dolog. Vannak azonban használható gépek is, és mivel nagy a tér, pingpongasztal is beállítható. Ezt meg fogjuk tenni. Az előbbi történet miatt nálunk is csak felügyelettel lehetne megoldani a játékot, esetleg a szabadidő-szervező felügyeletével felállítható délutáni használatra pingpongasztal. Az alsó tornateremben kettő is található, oda is szervezhetünk felügyeletet, akár a jövő héttől meg lehet oldani.

9. A következő tanévben is külön lesz a fiúk és a lányok testnevelésórája vagy lehetünk megint együtt?

A tervek alapján jövőre egyben lesz a testnevelés. Az volt a benyomásom az idén, hogy nem vált be a nemek szerinti rendszer, sok lyukas óra állt elő a lányok számára, továbbá kötelező délutáni elfoglaltságot adott. Idén a rendszer már biztosan nem fog változni.

10. Miért kell idén is kisérettségi vizsgát letenni matekból, ha tavaly már volt?

Az érintett matematika tanárt megkérdeztem erről, aki azzal indokolta a kisérettségi vizsga megíratását, hogy tudáshiányt tapasztalt. A pedagógiai program alapján nem lehet ismételten 10. és 11. évfolyamon is megíratni a kisérettségi vizsgát. A tanárokkal fogok egyeztetni erről, de ne feledjük, a diák azért jön egy iskolába, hogy tanuljon.

11. Össze lehetne állítani a tanárokról egy értékelési rendszert?

Az iskolában létezik egy Intézményi Minőségbiztosítási Program, röviden IMIP, ennek része a vélemények begyűjtése. Szülőket, diákokat, tanárokat különböző kérdőívekkel mértünk, összesítettünk, kiértékeltük. Erre kidolgozott rendszerünk van, az idei tanévre is tervezem a mérés elvégzését. Bár ez kényes része az iskolának, jó gondolatnak tartom, ha az iskolavezetés rendelkezik egy képpel a tanárok kapcsán, hiszen a sok éven át sok diák véleménye ugyanarra mutat, arra lehet alapozni. Nyilván előfordulhatnak egyes vélemények, személyes konfliktusok, de az összesítésben tiszta képet lehet látni, pl. milyen a tanár módszertana, fegyelmezőképessége, tudása. Így valamilyen visszacsatolást, mérést tervezünk még az idei évre.

12. Ki lehet-e bővíteni a dohányzót?

Utánanézünk, hogyan lehetne bővíteni, területünk van rá.

13. Ha elmúltam 18 éves, miért nem mehetek ki napközben az épületből?

Mint oktatási-nevelési intézmény próbálunk titeket szabálytiszteletre is nevelni, továbbá óvni titeket, ezért nem lehet távozni. Vannak iskolák a belvárosban, ahol a kapuban biztonsági szolgálat van, továbbá zárva tartják a kaput. Attól, mert valaki nagykorú, még vonatkoznak rá a szabályok. Az iskolának van egy pedagógia programja, szmsz-e, ami alapján működünk. A szülő abban a hiszemben van, hogy te biztonságban vagy az iskolában, míg te szünetben elhagyod az épületet és a szomszédos üzletbe mész, miközben szerencsétlen baleset ér. Felelősek vagyunk érted, s csak így tudjuk biztosítani a testi épségeteket tanítási időben. Kérlek, fogadjátok el, a ti érdeketekben hoztuk ezt a döntést. Egy másik középiskolában minden diáknak külön kártyája van, ami alapján tud ki- és bejárni az iskolába. A kártya ismeri a diák órarendjét, így ha a diáknak pl. 6 órája van, nem engedi ki az 5. óra után. Ha valami nagyon sürgős és fontos, meg van a módja az épület elhagyásának a tanítási idő alatt is: az osztályfőnök írásban engedélyezi az épület elhagyását, így ki fognak engedni. Azonban fontos, hogy ne legyen állandó ki-és bejárkálás.

14. Megoldható-e a közeljövőben, hogy az ebéd befizetése meleg étkezési utalvánnyal történjen?

Nem, mert nem vagyunk meleg étkezési utalvány elfogadóhely, nem tudjuk beváltani. Mint közintézmény, nincs rá módunk.

Tanulói  ebédfizetés!

A  2010.  20 – 23.  hetekre

/2010.05.17.- 06.11.-ig /

Április 19-23. között lehet

Teljes áron 19 x 306 =  5815 Ft-ért

Féláron 19 x 153 =  2905 Ft-ért

Befizetni a Pénztárban

Minden héten száguldó riporterek járják az iskolát, s ugyanarról kérdezik az embereket. Ha kimaradtál a kérdezősködésből, de szívesen elmondanád Te is a véleményed, akkor írj a kommentekbe!

Kérdés:

Befolyásolja e a zenei ízlésed az öltözködésedet?

(Tál Dorián, 13.c kérdése)

A heti válaszok:

Egyáltalán nem befolyásol, mert többféle zenét hallgatok. (Gyalog Tibor, 12.c)

Igen, mert a kemény rockot szeretem és ezért ennek megfelelően öltözködöm. (név nélkül)

Szerintem ez teljesen szubjektív, nyilván vannak befolyásoló tényezők, de nem függ össze a kettő. (Shade)

Nem, van egy egyéni stílusom, határozott vagyok, a zene nem befolyásol. (név nélkül)

Igen, rock zenét hallgatok, a kedvenc zenekaraim pólóit hordom. (Nagy Tibor, 9.a)

Nem befolyásol, , mert sokféle ruhastílust szeretek. (név nélkül)

Egyáltalán nem befolyásol a zene az öltözködésben, mindenféle zenét meghallgatok, mégis átlagosan öltözködöm. (Janó Krisztián, 11.c)

Nem, mert végülis mindent hallgatok és minden st0lusban nem lehet állandóan öltözködni. Ami kényelmes, azt jobban szeretem. (név nélkül)

Nekem nem határozza meg, mert a hangulatomtól függően mindenféle zenét meghallgatok, és nem veszek fel mindenfélét. (Dóka Ádám, 11.c)

Nem, igyekszem a divatot a saját stílusomra formálni. (név nélkül)

Szerintem manapság mindenki úgy öltözik mint egy emo-s, én például trance-t meg techno-t hallgatok, mégis úgy úgy nézek ki, mint egy emo-s. (Nozbert)

Néha igen, néha nem, éppen a kedvemtől és a napomtól függ. (név nélkül)

Semmi és senki nem befolyásol. Engem nem hipnotizálhatnak. (Árkosi Viktor, 9.a)

Nem nagyon befolyásol, igazából próbálom a divatot követni. (név nélkül)

Nincs köze hozzá, mivel az öltözködés önmagunkat fejezi ki, nem a zenei stílusunkat. (Dudás Roland, 11.c)

Igen, mert annyira szeretem a rockot, de egyébként sem tudnék máshogy öltözködni. (név nélkül)

Nem, mert minden zenét szeretek, melyikhez öltözzek? (Dézsi László, 9.a)

Igen, mert a kedvencem a metál és a rock, nekem nem kell a rap. A metál szerint öltözködöm, a koncertekre beöltözöm. (Drawen)

Nem befolyásol. Attól, hogy hallgatok valamit, nem kell az öltözködésemre hatnia. (név nélkül)

Nem, mert sokfajta zenét kedvelek, egyikhez sem öltözöm hozzá. (Sári Tibor, 9.a)

Egyáltalán nem, ha a zenémnek megfelelően öltöznék, latexgatyában, rövid topban és magassarkúban járnék. (névtelen)

Nem, sokféle zenét hallgatok, inkább kényelmesen öltözöm. (Szendrő Borbála, 9.a)

Nem, mert bármit meghallgatok, nincsen kifejezett stílusom. (név nélkül)

Nem befolyásol, azt hordom, ami jól néz ki. (Sheppard)

Semennyire nem befolyásol, mert annyiféle zenét hallgatok, hogy nem tudnék annyiféleképpen öltözni. (név nélkül)

Nem befolyásol, mert nem akarom kirekesztve érezni magam, mindenkinek meg akarok felelni és amúgy is sok mindent hallgatok. (név nélkül)

Többféle zenét hallgatok, de az nem befolyásolja az öltözködést. Azt hordom, ami tetszik, saját stílusom van. (Székely Gábor, 11.c)

Semennyire, zenéből azt hallgatom, ami nekem tetszik, nem ragaszkodom semmilyen st0lushoz, ami tetszik azt hordom. (Sebők Martin, 9.c)

Nem, szerintem semmi köze nincs  a zenehallgatásnak az öltözködésemhez. Viszont annak van, hogy az együttes tagjai hogyan öltöznek. (Vajda Richárd, 11.c)

Engem nem befolyásol különösebben, de ismerek olyat, akit igen. Nem zárható ki a párhuzam, egyéntől függ. (név nélkül)

Nem látom szükségét, hogy befolyásolja a zene az öltözködésemet, különválasztom a kettőt. (Molnár Levente, 11.c)

Semennyire sem befolyásol, a divat szerint öltözködni felesleges. (Szigeti Mátyás, 11.c)

Nem befolyásol, most rózsaszín pólóban vagyok, mégis Blink-et hallgatok. (Beby)

Nem öltözöm zene szerint, de sokan igen. Arra jó, hogy könnyen megtalálják a zenei csoportjukat. (Csepregi Kristóf, 11.c)

Megkérdezett: 42, nem válaszolt: 0

1905. április 11-én született József Attila, és ennek emlékére 1964-től minden évben ezen a napon ünneplik a Költészet Napját. E jeles alkalomból kínáljuk az alábbi programot: