Bláthy iskolaújság

Gondolatok a lengyel-magyar barátság és a nemzeti gyásznap kapcsán

Lengyel, magyar – két jó barát

a kezdősora annak a rímbe szedett közmondásnak, amelyet Lengyelországban és Magyarországon csaknem mindenki ismer, és amely a két nép történelmi barátságát példázza. Koccintáskor gyakran hangzik el. Ismerjük a mondás lengyel változatát is:

„Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki.” (Bratanki lengyelül unokatestvér, mely azonban a régi lengyel nyelvben testvért jelenthetett.)

Hosszabb lengyel változat: “Polak, Węgier, dwa bratanki / I do szabli, i do szklanki / Oba zuchy, oba żwawi / Niech im Pan Bóg błogosławi.” (“Lengyel-magyar két jó barát / Együtt harcol s issza borát / Vitéz s bátor mindkettője / Áldás szálljon mindkettőre.”)

Sőt, a magyar nyelvben a történelem folyamán számos változata alakult ki a közmondásnak:

• „Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát.”
• „Lengyel, magyar – két jó barát, együtt issza búját, borát.”
• „Magyar, lengyel – két jó barát, együtt issza sörét, borát.”
• „Lengyel, magyar – két jó barát, együtt emel kardot, kupát.”
• „Lengyel, magyar – két jó barát, együtt isszák egymás borát.”
• „Két jó fivér a magyar, lengyel, együtt iszik s harcol, ha kell.”
• „Kezükben a pohár és kard: lengyel, magyar egyet akart.”
• „Magyar, lengyel, két jó haver, együtt küzd és együtt vedel.”
• „Magyar-Lengyel, két jó barát, együtt ölnek minden zsiványt!”
• „Lengyel-Magyar, két jó barát, barát az ivásban, barát a bajvívásban.”

Tudtad, hogy a történelmi barátságnak emlékművet is állítottunk? Az első köztéri Magyar-Lengyel Barátság Emlékművet 2006. március 24-én avatták fel Győrben, a Bem József téren. A felavató a két ország köztársasági elnöke volt, Sólyom László és Lech Kaczyński. Úgy véljük, sok magyart éppúgy megrázott a lengyel elnök és a vezetők halála, mintha lengyel lett volna.

2007. március 12-én a magyar Országgyűlés március 23-át a magyar–lengyel barátság napjává nyilvánította, akárcsak négy nappal később, március 16-án a lengyel szejm. Az egyhangúlag hozott határozatot 324-en szavazták meg. Sőt, idén márciusban Magyarország megrendezte az I. lengyel-magyar barátság fesztivált is.

Mi lehet az oka a legendásan jó történelmi és jelenkori kapcsolatnak? Egy nemrégiben nyilvánosságra került kutatás alapján a közmondásnak akár genetikai alapjai is lehetnek. A két nemzet, a lengyel és a magyar génállományában fordul elő Európában leggyakrabban az R1a1 típusú kromoszóma. Az előfordulási gyakoriság 56-60% közötti ezeknél a népcsoportoknál. A kromoszóma jelenléte arra enged következtetni, hogy a két nép egy körülbelül 10 000 évvel ezelőtt élt közös őstől származik.

Persze, nem csupán erről van szó. Tereza Worowska műfordító évtizedek óta él Magyarországon. Egy interjúban ezt mondta el:

Hogyan látod a lengyel-magyar barátságot?

A lengyel-magyar barátság komplex jelenség, nem egyszerű és nem statikus. Most hagyjuk a történelmi tényeket, a közös történelmi pontokat, Szent Hedvig, Jagellók, Báthory István, stb., azokkal úgyis mindenki tisztában van valamennyire. Én máshogy közelítenék. Ez a barátság érdekes jelenség, és valószínűleg egyedi Európában. Az is érdekes, hogy nagyon régi.  Egy olyan hatalmas, bonyolult és hosszan születő építményhez hasonlítanám, mint mondjuk a Sagrada Familia Barcelonában, ami épül és épül, és sosincs kész. Ne is legyen, minden nemzedék tegyen hozzá valamit. És bár általában nem tudjuk, honnan ered ez a barátság, de abban a tudatban növünk fel, hogy a két nép szereti egymást. Amikor pedig megyünk ki a másik országba, ezt meg is tapasztaljuk. Ugyanakkor ez valahol meghitelezett dolog, hiszen egymás kölcsönös ismerete elég gyér. A szimpátia foka sokkal nagyobb, mint ami következhetne egymás ismeretségéből. De ez talán nem gond, fontosabb, hogy egyáltalán létezik, mert például csak a huszadik században volt két olyan történelmi pillanat, amikor a ez a meghitelezett barátság, szimpátia, jóindulat életeket mentett. Az első a lengyel menekültekkel kapcsolatos. A második világháború elején csaknem százezer ember élete múlott ezen. Sok ember közös munkája kellett hozzá, a szervezés csúcsán pedig idősebb Antall József és Varga Béla balatonboglári plébános állt. Ott voltak a kisemberek is, akik szállást adtak, és a maguk módján segítettek. A másik ’56, amikor a lengyelek első perctől kezdve a magyar ügy mellé álltak. Kihasználták a pillanatnyi lengyel olvadást, és ez volt az egyetlen alkalmas csatorna, hogy értesítsék a magyar eseményekről az egész világot. Háromezer liter lengyel vér érkezett Budapestre, a lengyelek reggel a munkába menet beálltak a sorba, és vért adtak a magyaroknak. Az érkező anyagi segítség fele lengyel volt. Utána a hatvanas évektől egy nemzedék járt autóstoppal Lengyelországba. Tudták, hogy ha az út mellett felemelik a kis magyar zászlót, felveszik őket, meg lesz hol fejet hajtaniuk éjszakára. Aki belép a magyar-lengyel kapcsolatok területére, annak elég hamar feltűnik, hogy ez a kölcsönös szimpátiaépítés hosszú folyamat, amely emberek közötti érintkezésből alakult. Biztos vannak olyan társadalmi szigetek, akik nem tudnak erről a barátságról. De a jelenség elég elterjedt, úgyhogy előbb-utóbb belebotlik az ember.

Mi a különbség a magyar és a lengyel lélek között?

Rengeteg különbség van, de az ember óvatosan bocsátkozik nemzetkarakterológiai fejtegetésekbe. Ami szembeszökő, és már az egyetem alatt észrevettem, hogy a magyarok melankolikusak. Az emberekben van egy határozott, karakteres melankolikus tónus, ami meghatározza világlátásukat, jövőlátásukat. A lengyelek viszont jóval vitálisabbak, dinamikusabbak, optimistábbak, több hitük is van a jövőben. Mind a kettő eltér az aranyközéptől. Erős különbség az is, hogy a magyarok ambivalensek. „Igen is, meg nem is”, „igen, de”, „nem, hanem”. Ez is a világhoz való hozzáállásuk része. De lehet, hogy csak összetettebben látják a valóságot. A lengyelek viszont jobbára „igen-igen”, „nem-nem”. Nem arról van szó, hogy fekete-fehér volna a világ, de döntéshozásban például a lengyelek határozottabbak. Persze kérdés, hogy meggondolnak-e minden pro- és kontrát, de amikor itt mindig újragondolunk egy kérdést a döntés előtt, akkor az az érzésem, hogy soha nem fogunk dönteni. A lengyelek inkább nem gondolnak mindent végig, és döntenek, a magyarok pedig inkább túl sokat agyalnak egy kérdésen. Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai.

S valami pozitívum a magyarokról?

Nekem szimpatikus, amit mondtam a magyarokról, és pozitívumként fogom fel. A lengyel karakteremet sem ellentétesnek érzem, hanem kiegészítőnek. Ez olyan, mint a kék és a barna szem, mindkettő szép. Mindkettő beállítódásnak vannak előnyei és hátrányai.

(az interjú forrása és teljes szövege: http://konzervatorium.blog.hu/2010/03/26/a_magyar_lengyel_baratsag_meghitelezett_szimpatia )