Zombieland
Ruben Fleischer rendezésében idén elérkezett a Haláli Hullák Hajnala című zombi-vígjáték méltó ellenfele, a Zombieland. Amerikában a film tarolt, már rögtön az első hétvégéjén 25 millió dolláros bevételt szerzett a mozikban, és a legtöbb kritikus is méltatja a filmet, amely számomra 2009 egyik legkellemesebb csalódása, csak éltetni tudom a filmet. Nem csoda hát, hogy máris felreppentek a hírek, egy lehetséges 2. részről…
Történetünk szerint lesújtott ránk egy amolyan világvége, és a föld lakosságából
szép lassan zombik lesznek. Olyannyira elleptek minket a zombik, hogy már nem is érdemes nagyon városokról vagy államokról beszélni, ez egyszerűen már csak Zombieland. És mi mást csinálhat ama maroknyi ember, akik még nem lettek élőhalottak? A válasz egyszerű: szépen legyilkolják a zombikat. Ezt teszi Colombus (Jesse Eisenberg) is, aki különféle szabályainak köszönhetően még mindig életben van, és el akar jutni családjához. Miután kocsi nélkül maradva egymagában kószál az autópályán, összehozza a sors egy keményfejű, macsó zombivadásszal Tallahassee-vel (Woody Harrelson), aki a zombik irtásánál csak a Twinkies nevű amerikai sütit szereti jobban. Tallahassee felveszi a fiút, és együtt folytatják a gyilkolászást. Útjuk során összeakadnak egy sunyi/ravasz testvérpárral, a szexi Wichita-val (Emma Stone), és a 12 éves Little Rockkal (Abigail Breslin), akik szépen lenyúlják a srácok kocsiját és fegyvereit. Kis idő elteltével azonban újra találkoznak, és furcsa módon, de megegyeznek, hogy együtt haladjanak tovább. Ezek után, miközben együtt harcolnak az élőhalottak ellen, vagy csak éppen élvezik a kiüresedett városok apróbb örömeit (mint pl. egy Hollywoodi híresség házában lenni), a kezdetbeli bizalmatlanságot felváltja a csapattá válás. Így most már négyen indulnak el egy vidámpark felé, ami ha minden igaz, teljesen zombimentes…
Ez a film valami zseniális. Mind a történet, mind a zene, a képi világ és a szereplők is tökéletes. Már az elején lévő kis montázsból is lehetett tudni, hogy valami nagyon jóval lesz dolgunk, és igazunk is volt, ugyanis a film telis-tele van humorral, jó ötletekkel és ötletes zombigyilkolászással. Nagyszerű ötlet volt például a készítők részéről, hogy a főszereplő által kitalált szabályokat folyamatosan, amikor csak szükség volt rájuk 3D szerű kiírásban a képernyőre biggyesztették különböző módokon (pl. Első szabály: légy fitt. „Először a dagadtak haltak meg.”). Hasonló remek ötlet volt még az ironikus narrálás, és a hét zombigyilkossága bevágások. A szereplők is nagyszerűek, Jesse Eisenberg remekül hozta a kissé lúzer karaktert, aki ha kell tökös is tud lenni. Woody Harrelson is remekelt, mindenképpen az Ő játéka dobja meg a filmet, mindegy, hogy éppen gyilkol vagy csak a sütijét keresi, Ő tökéletesen játszik. A szerintem legtehetségesebb fiatal színész, Abigail Breslin sem okoz csalódást, üdítő volt látni, hogy most nem egy romantikus vígjátékban játssza a cuki kislányt, hanem pisztolyt fog, és lelő szinte mindenkit. Hasonlóan szuper volt Emma Stone is, és akiről nem lehet megfeledkezni: Bill Murray is. Történt ugyanis, hogy hőseink Bill Murray otthonába törtek be, és legnagyobb meglepetésükre még élve találták. Meg kell, hogy mondjam, ez a rész volt a film legviccesebb jelenete. Tehát a film szerintem egyszerűen tökéletes (zombirajongóknak talán túl kevés az élőhalott és a vér), ha szereted a jó, kicsit véresebb vígjátékokat, akkor mindenképpen meg kell nézned!
Rendező: Ruben Fleischer
Forgatókönyvíró: Rhett Reese és Paul Wernick
Szereplők: Jesse Eisenberg, Woody Harrelson, Emma Stone, Abigail Breslin, Bill Murray, Amber Heard
Forgalmazó: InterCom
Hazai Bemutató: 2009. november 26.
Serényi Krisztián
