Ha az egyedi ajándékokra gondolunk, egy dolog biztos beugrik: Made By You. Nemrég én is ellátogattam a boltba, hogy megfessem az első karácsonyi, ajándékbögrémet. Kiderült, hogy másfél óra alatt a festés rabjává lehet válni, valamint arra is fény derült, hogy a két mindig mosolygós tulajdonoslány valójában testvérek. Hogy hogyan is csöppentek bele a lányok a színes kerámiák birodalmába, és hogyan vélekednek magukról és a művészetükről, erről is beszélgettünk három egyedi bögre és forró tea társaságában Erdős Judittal és Ágival.
- A MBY ( Made By You ) ma már nemzetközi hálózat, de hogyan jutott el Magyarországra?
Ági: Bécsben van a központja. Egy angyali házaspártól származik az ötlet. Három évvel ezelőtt karácsonykor, amikor meglátogattam az egyik kinn élő barátnőmet, elvitt a MBY-ba. Ott álltam kezemben az ecsettel és azt mondtam, ezt nekünk találták ki és addig nem nyugszom, amíg ezt itthon is meg nem valósítjuk. Nem 
vakon ugrottunk ebbe bele, nálunk az egész család szeret barkácsolni. Jucinak kerámikus a szakmája – meg fényképész- teszi hozzá Juci.
- Neked Ági, milyen képzettséged van?
Á: Pszichológus vagyok, a festés-rajzolás nekem mindig is a hobbim volt.
- A ti ötletetek volt a bolt designja? Mennyire kaptok szabad kezet?
Juci: Teljesen ránk volt bízva a design. A mi ötletünk alapján lett berendezve, mi festettük le a polcokat, az ajtókat.
Á: Ez úgy hálózat, hogy egy márkanév alatt futunk, de teljesen különállóak vagyunk. És mindenben szabadkezet kaptunk. Tanultunk pár technikát a bécsiektől, de aztán elkezdtünk kísérletezni. Sokat fejlődtünk ennyi év alatt. Vannak összejövetelek a MBY vezetői között, akkor megosztjuk egymással, amiket tanultunk.
J: Tavaly ezt nálunk rendezhettük meg.
- Testvérek vagytok, de ezt sokan nem tudják rólatok. Miben hasonlítotok?
J: Szerintem közös bennünk az a szenvedély, megszállottság, amivel ezt csináljuk. Az a kitartás, hogy ez menjen, hogy minél több emberhez eljusson.
Á: Hogy mennyire családi vonás… nagyon sok szabadkezet kaptunk gyerekkorunkban, hogy rajzoljunk, fessünk, meg a Barbie baba haját beszínezzük. Benne volt a levegőben. Apukánk barkácsolt állandóan, anyukánk meg varrt. Nemrég fogalmaztuk meg, hogy ehhez nagyon kitartónak kell lenni. El kell viselni, ha épp nem jönnek be az üzletbe, vagy ha rengetegen vannak, és ki sem látunk a munkából, ha nem aludhatsz sokat. A változatosság, ami olyan jó ebben a munkában, nehézséget is okoz, de ezt bírni kell. Elszántuk magunkat, és ezt most tűzön- vízen keresztülvisszük.
- Hogy osztjátok meg egymás közt a munkát?
J: Mind a ketten mindenre odafigyelünk. Ha látom, hogy poros a polc, akkor holnap letakarítom, de ha Ági lesz benn holnap, akkor ő takarítja le. Ugyanúgy mindkettőnk bemázazza a tárgyakat, bekapcsolja kemencét, vagy beszélget a vendégekkel és csinál teát vagy épp limonádét. (a lányok ezzel kedveskednek a vendégeknek)
Á: Egyenlő felek vagyunk. Kiegészítjük egymást.
- A szakköröket is megosztjátok?
J: Az üvegékszer készítés az Ágié, az agyagozás pedig az enyém. Mert ő az üvegbe szerelmesedett bele, abba én nem annyira. Ha ő tart szakkört, néha beülök és kipróbálom, ilyenkor ugyanúgy tanít engem is, mint a többieket. Ugyanez van, ha ő jön el az én szakkörömre. A tűzzománc kurzust egy harmadik lány tartja. Arra is beültünk már. Muszáj mindegyiket kipróbálnunk, hogy jó szívvel tudjuk őket ajánlani. Másrészt meg nagyon jó érzés volt megtanulni valami újat, ezt érezhetik, akik eljönnek ide. Jó volt megint a „másik oldalon” lenni.
- Nem sok idő van már karácsonyig. Hogy készültök az ünnepre?
Á: Vannak karácsonyi formáink és sok minden mással is készülünk. Egy részt több 
asztalunk is van. Fel vagyunk készülve, ha megrohamoznak minket. Tavaly ez váratlanabbul ért minket. Ilyenkor érdemesebb asztalt foglaltatni, hogy biztosan legyen helyük. Ilyenkor többen jönnek. Minden új embernek örülünk, mert az azt jelenti, hogy még több emberhez jut el, ez az egész.
J: Hoztunk kényelmesebb cipőket is, mert egész nap talpon vagyunk. De vannak segítségeink is, akik mozgósíthatóak, ha sokan jönnek.
- Kialakult már egy törzsvásárlói kör?
Á: Van egy néhány száz emberből álló kör, akik rendszeresen visszajárnak. Vannak, akik ugyanúgy a szerelmeseivé váltak, ahogyan mi. Kevesebb pasi jár ide, mint nő, de akik betévednek, legtöbbször elcsábulnak és nem bírják ki, hogy ne fessenek valamit.
J: Pedig ez nem feltétlenül egy csajos hely. Itt nem arról van szó, hogy csecsebecséket készítenek az emberek, hanem hogy legyen egy olyan használati tárgya, ami az ő keze munkáját dicséri. Ő választotta ki a színeket, ő fogja az ecsetet és a saját ízlése szerint festi meg.
Á: Emlékszem nekünk is jó érzés volt kézhez kapni az elkészült munkáinkat. Az egésznek van egy varázsa, amit Juci is mondott, hogy ezt én csináltam és milyen ügyes vagyok.
- Milyen volt a kezdet?
J: Akkor az egész család váltott. Az anyukámmal együtt dolgoztam, de akkor abba hagytuk a közös munkát. Most a szüleink dolgoznak együtt és mi gyerekek is együtt dolgozunk.
Á: Valahogy éppen ott volt a helye a döntéseknek. Igazából rizikós volt és sokan mondták, hogy kemény fába vágjuk a fejszénket, de számunkra nyilvánvaló volt, hogy ezt kell csinálnunk, mert ezt szeretjük. Ez mindig is a részünk volt, nem érzem, hogy olyan nagyot váltottunk volna. De az indításhoz kellett egyfajta löket. Van egy harmadik társunk, egy kiskori barátnőnk: Feldesz Linda. Nekimost anyai feladatai vannak, babázik, ezért is látják kevesebbszer a boltban. De vele indítottuk be a boltot. Nagyon sokat köszönhetünk neki. Ő volt az első barát, aki konkrét lökést adott, és érzelmileg is támogatott minket. Ő is részese ennek az egésznek.
- Jut időtök más hobbira?
Á: Régen együtt karatéztunk. Van egy-két plusz elfoglaltságunk, de rendes hobbira nem jut időnk. Ha saját vállalkozása van az embernek, az talán akkor működik jól, hogy ha ez az élete. Legalábbis mi most ezt így látjuk.
J: Mindig ezen kattog az agyunk, utazás közben is. Ezzel kelünk, ezzel fekszünk. Akkor érzem jól magam, ha ecset van a kezemben és festék a közelemben. Ez nekem maga a kánaán. A szabadidőmben is ezt csinálom.
Á: Igen, arra nincs időnk, hogy rendszeresen eljárjunk, mondjuk sárkányrepülőzni. Mind a ketten szeretjük a kreatív dolgokat. Juci fest, én néha varrok, ha van időm. Majd januárban, amikor lemegy a szezon, akkor lehet mást is csinálni.
J: De akkor az üzleten szépítgetünk majd valamit. Vannak terveink, hogyan 
rendezzük át, mit fessünk le.
- Mennyire tartjátok magatokat művésznek?
J: Én szeretnék elborult művész lenni. Alkotás nélkül diliházba kerülnék.
Á: Én nem tartom magam művésznek. Juciban kevesebb gát van ilyen téren. Nálam nem a művészet, inkább az alkotás folyamata van az első helyen. Inkább egy fajta értelmet keresek az életben, és ezt most abban látom, ha fejlődnek az emberek. Távlati célunk, hogy legyen ennek egy terápiás, fejlesztő része. Ezt még tovább lehet bontani rajz, tehetséggondozás és pszichológiai irányba, de ez majd a jövő. Tanulok művészetterápiát, és annak pont az a célja, hogy az olyan emberek, akik nem tudják a sportban kiélni magukat, vagy nem tudják kibeszélni magukból a problémáikat, művészetterápiával segítsünk nekik. Sosem az volt a célom a szakmámmal, hogy egy kanapéról ülve kielemezzem az embereket. Csak azt akartam, hogy legyen közöm hozzájuk és tudjak segíteni nekik. És ezt a kettőt –az alkotást és a pszichológiát – lehet ötvözni is.
- Mit adott nektek ez a saját bolt?
Á: Talpraesettebbek lettünk. Sok örömet szerzett nekünk a MBY. A bolt első születésnapja örök emlék marad. Rengetegen eljöttek, akkor készült a mozaikos pult is, ami a vendégeink keze munkáját dicséri. Akkor éreztük igazán, hogy fontos, amit csinálunk és szükség van rá. Örülnék, ha másoknak is lökést adna a történetünk. Ha megfest egy kerámiát, rájön, hogy ügyes valamiben és akkor biztos más dolgokban is sikerélménye lesz. A mi példánk jó arra, hogy megéri kockáztatni és belevágni új dolgokba. Fontos, hogy higgyen az ember magában, és abban, amit csinál. Nem kell hagyni, hogy letörjék a pesszimista emberek, mert mi sem fogtunk volna bele, ha nem lett volna egy nagy adag hitünk, hogy ennek van értelme.
Fábián Fanni
Az óbudai Polaris Csillagvizsgáló A Csillagászat Nemzetközi Éve alkalmából pályázatot hirdet azon Budapesten vagy Pest megyében lakó vagy tanuló, angolul beszélő diákok részére, akik 2010 májusáig nem töltik be 18. életévüket.
A pályázat során teljesítendő feladatokat az MCSE erre a célra felálló zsűrije értékeli.
A pályázati feladatok az alábbiak:
- Pest megye és Budapest legalább 20 db napóráját lefényképezni úgy, hogy azon a pályázó is látható legyen,
- legalább 5 rajzos vagy fotografikus észlelés elkészítése (saját távcsővel vagy a Polarisban),
- négyoldalas ismeretterjesztő cikk/dolgozat írása szabadon választott csillagászati vagy űrkutatási témában,
- bemutató előadás összeállítása a Halley-üstökösről,
- december során valamennyi héten legalább egyszer felmenni a Polaris Csillagvizsgálóba, és a távcsöves bemutatásban közreműködni.
A pályázattal kapcsolatos további felvilágosítás: polaris@mcse.huEz az e-mail cím védve van reklámlevelek ellen. Javascript-re van szüksége, hogy megnézze.
Az első helyezett részt vehet a huntsvillei Nemzetközi Űrtáborban.
A pályázatok leadási határideje: 2010. január 15.
Matelandlover
(11.)
Az úszómester kártyákat dobált szerteszét.
Az egyik bumerángívet leírva véletlenül beleesett egy műanyag asztalon heverő sapkába.
- A francba! – Ábrándult ki a játékból.
Ekkor érkezett meg Melvin és Mateland Lindemann.
- Nem-nem, csak rövid úszónadrágban! – Végezte dolgát a mester: felügyelt. – Most még elnézem nektek fiúk, de legközelebb hozzatok fecskét! Két dolgot nem lehet, strandnadrágban úszni, meg meztelenül.
- Akkor azokkal mi van? – Mutatott a medence irányába Melvin.
- Ja, ők nudisták, nekik szabad. – Lazította ki rövidnadrágját.
*
Matelandék lepakolták a törülközőiket, úszáshoz készülődtek.
Egy idős bácsi mögéjük oldalgott.
- Beszélsz, vagy úszol, úszol, vagy elsüllyedsz! – Tette a kezét Mate vállára. – Én hatvan éve úszom. De futok is. Kár, hogy a kondiban kiment a nyakam, mer’ így nem tudom megnézni a pipiket az út szélén! Futóleckéket először a közös szafari előtt vettem, a feleségem nem értette miért, mer’ úgyse’ tudok lefutni egy oroszlánt, hát nem? Aztán megértette, de akkor neki már késő volt. Mi történt veled, hogy így megkukultá’?
- Elveszett a Szőlőben. – Tolmácsolta Melvin.
- Nem téged kérdeztelek!
- Ő az öcsém, és nem fog válaszolni, mert kuka. Mióta meggyógyult, nem beszél.
- Akkor nem igazán gyógyult meg, he’? Értem már a pszichológiát, unalommal kényszerítitek megszólalásra!
- Kevés dologra hajlandó, csak a monoton, ismétlődő tevékenységet viseli el. Eredetileg a fizikuma miatt kellett jönnie, teljesen legyengült, a halálán volt, mikor rátaláltak.
- Tiszta szerencse! … Vigyázz rá!
- Nem sérülhet meg, mert attól kiakad, ezért is jó neki ez a közeg, anyukánk szólt is az úszómesternek, hogy nagyon figyeljen.
Mateland felvette a szemüvegét.
- Mi most kilőjük magunkat… – Köszönt el Melvin.
- Jó’ van, jó’ van, mindent a maga idejében, én szaunázni megyek. – Biccentett az öreg.
*
Mate kicsit több mint fél órája lebegett a 33, 3˙ méter hosszú pálya közepén húzott fekete csík fölött. Egy bukóforduló után hátúszásban folytatta. Számolta hányszor vesz levegőt egy hossz alatt, hányad kört ír le a kezével egy légvétel alatt, és hogy mennyi lábtempó jut fél karkörzésre. Ha hangot adott a kiáramló levegőnek, e hang tompulásában és élesedésében néha még a pulzusát is felismerni vélte.
A mosdóból visszatérő Melvin párás szemüvegén át nem vette észre őt, amíg össze nem koppant a fejük.
Az úszómester a balesetet látva felpattant, és fejjel előre belevetette magát a vízbe.
- Öcsi, a rohadt életbe, ne dudálj, fékezz! – Csapott dühösen a kötélre Melvin.
Matelandnek nem fájt, de ha nem dudálhatott, akkor hát inkább kiszállt.
*
Mikor a kilencéves fiú bement a férfiöltözőbe, a szószátyár öregúr éppen egyedül ücsörgött ott. Lecsavarta egy flakon kupakját, és három kockacukorral ízesítette cukormentes kóláját, barna kockacukrokkal, hogy egészséges legyen.
- Ez a hely arra a titkos gumiszobára emlékeztet, amibe a gonosz emberek zártak, mikor fiatal voltam. – Ütögette őszpelyhes hasát. – Vannak kis különbségek, mint például, hogy ez nincsen gumiból, meg hogy innen ki lehet menni.
Mateland távolságot tartva vizsgálta őt, akár egy érdekes egyenletet, de a hallottakra semmilyen értékelhető visszajelzést nem adott.
- A hallgatást úgy veszem, nem kell az őszintéségemet bizonygatnom előtted, mert hiszel annak, ugye, aki hát… igazat beszél! Soha ne add ki magad nekik, mert kihasználnak, és pénzre váltják a lelkedet. Gondolod, hogy már nem születik újra az ember? Rég az út végére értünk, a feladványt megfejtettük, nem volt bonyolult, de ha elárulnánk, megbosszulná! Így hát ködösítünk, hogy amit mondunk, ne legyen korlátolt, keveset gyilkoljon, de ingereljen, és biztosítsuk vele egymást a miértek létezéséről, mert túl kevesen vagyunk, túl távol, mégsem kötelez a teljes magány, és közben mégis kerül a bizonyosság. De tudod te, mi a megoldás…
Mateland fémcsöveket vett észre, és gégéje tájékáról egyből halk, búgó hangot adott.
- Mit csinálsz? Ejnye, jól érzed te magad?
Nem hagyta abba, körbe-körbe forgott és búgott. Kicsit hangosított, a csövek persze átvették a rezgést, így már az egész kabin zengett, egy repülőgéphajtóműhöz hasonlóan.
- Szólók a bátyádnak, aztán meg ne öld magad, meg semmi ilyesmi, érted?! – Már ott se volt.
*
- Nem kell aggódni, mindig ezt csinálja… – Nyugtatta meg Melvin. – Keresi a helyiség rezonanciadobját. Mindenhol megkeresi, aztán esténként eszerint lekottázza a napját. Egy pár hete előbb mos fogat, és csak aztán vacsorázik, mert így szebb lesz a dallam.
- Óóóó, én meg ugrálok itt össze-vissza! … Bálnának kellett volna születnie! – Rogyott le a sokat látott vendég, egy nála is idősebb, ropogó uszodaszékre.
- No és… hogyan veszett el az öcséd?
- Véletlen volt, nem figyeltem, baleset.
- Bűntudatod van?
- Nincs, nincs. – A nagytestvér elbizonytalanodott. – Hiszen én egyáltalán nem tehetek róla…
- Azt én nem tudhatom, biztos nem, ha mondod! … De azér’ szép eszme ez!
- Mármint hogy… ?
- Mindenből, ami okosság, szépséget csinálni.
Folyt. köv. : 2009. 11. 20. (péntek)
Zelkó Misi
2009. november 05-én megrendezésre került a 16. MTV Europe Music Awards. A díjátadó idén az O2 World Arénában kapott helyet, amellyel együtt visszatért Berlinbe, ahol az első EMA-t is tartották. Az átadót az ötpercenként átöltöző Katy Perry vezette teljesen zökkenőmentesen, ráadásul az MTV Movie Awards-al és a VMA-val ellentétben itt kivételesen nem történt semmilyen botrány sem. Az este nagy nyertese Beyonce volt, aki 4 jelöléséből 3-mat is díjra váltott, míg a jelölések számában vezető Lady Gaga 5-ből csak 1 díjat vihetett haza. Most pedig ássuk, hogy kik vihettek még haza díjakat:
Mint már említettem, Beyonce 3 díjat is hazavihetett, így ő aratott győzelmet a Legjobb Női Előadó kategóriában, míg ’Halo’ című számával a Legjobb Dal, ’Single Ladies (Put a Ring On It)’ című videoklipjével/számával pedig a Legjobb Videoklip nevezetű kategóriákban is nyert. A Legjobb Új Előadó kategóriában papírforma szerint Lady GaGa nyert, míg a Legjobb Csapat a német Tokio Hotel lett.
A Legjobb Férfi Előadónak Eminemet szavazták meg a rajongók, a Legjobb R&B és 
Hip-Hop kategória győztese pedig Jay-Z lett. A mára már méltán újra sikeres Green Day vihette haza a Legjobb Rock Csapat díját, a Legjobb Alternatív Előadás kategóriájában pedig a Placebo arathatta első győzelmét.
A Legjobb Európai Előadó 5-re leszűkített mezőnyéből sajnos kimaradt a magyar csapat (The Kolin), a díjat a török maNga vihette haza.
A legjobb Élő Előadás kategóriájában az idei műsor keretein belül is fellépő U2 nyert. Idén két új kategória is volt, az egyik a Legjobb (MTV) Push Előadó amely kategóriában Pixie Lott nyert, míg a Legjobb World Stage Előadás díját a Linkin Park vihette haza.
Az idei Europe Music Awardson több megemlékezés is történt, volt egy megemlékezés a Pop királyához, Michael Jacksonhoz, aminek keretein belül egy pár perces videó montázsban több rajongója is elénekelt/táncolt pár sort. A másik megemlékezést a Berlini fal 20. évfordulója alkalmából rendezték, amely keretein belül a Brandenburgi kapunál, 10.000 ember előtt adott lenyűgöző élő koncertet a U2, miközben előadták a ’Sunday Bloody Sunday’, a ’Megnificent’ és a ’One’ című számaikat.
Az este folyamán több nagyszerű előadásban is részünk lehetett, a fellépők között 
volt többek között a Green Day, akik egyben a show-t is megnyitották és Katy Perry, aki nemcsak a házigazda volt, hanem a nyitásban elénekelt minden, a Legjobb Dal kategóriában versenyző számából kb. 20-30 másodpercet. Fellépett továbbá még Beyonce, aki ’Sweet Dreams’ című számát adta elő kirobbanó formában, a Foo Fighters, Jay-Z az ’Empire State of Mind’ című számával, Leona Lewis a ’Happy’-vel és a valószínűleg playbackről éneklő Shakira pedig a ’Did it Again’című számát adta elő.
Röviden és tömören ennyi lett volna a szerintem egyáltalán nem kiemelkedő, de azért unalmasnak sem titulálható 2009-es MTV EMA. Remélem élveztétek a show-t és nyertek kedvenceid! Ha pedig további képekre vagy videókra vagytok kíváncsiak, akkor látogassatok el az MTV honlapjára.
Serényi Krisztián
Fanninak ajánlom
Sétálok az utcán. Előttem töredezett az aszfalt, mögöttem kátyú. Komótosan ballagok, hova is siessek? Az idős fa búsan hullajtja a leveleit, szinte hallom kesergését.
De én mosolyog!
Felnézek az égre, valahogy szürkébb a nap, mint volt. A bárányfelhők sem legelnek az égmezején. Sehol egy madárdal, csak egy veréb repdes ide-oda. Lassan ballagok és őt figyelem. Száll, vergődik, csapkod őrülten… majd kileheli a lelkét és aláhullik. Pont elém a földre.
És én mégis mosolygok!
Kihalt utcák falairól visszhangzanak a lépteim, a padkák széleit már ellepte a fű. NE! Nehogy azt hidd, hogy friss zöld! Dehogy! Besárgult, alig élő… Lépdelek mellettük
És mosolygok!
Balomon egy emeletes ház: régóta nem lakják. Még régebb óta nem szűrődött ki gyereknevetés az ablakkeretek közül.
De én mégis mosolygok!
Szépen elered az eső, végre valami mozog. De valahogy ez az eső is szürke. Ma is elázok. Sebaj…
De én csak mosolygok!
Kicsit szadistán,
Kicsit már őrülten,
Kicsit már szívből…
Tudod miért? Hajolj közelebb, megsúgom!
Jox
A diákigazolványokról tájékoztatást az info@diakigazolvany.hu e-mailen lehet kérni.
Az igénylés folyamata a https://igenyles.diakigazolvany.hu honlapon ellenőrizhető.
Mindkét esetben szükség van az igénylés azonosítószámára, ami az igénylőlap és a csekk 13 jegyű sorszáma.
Fénymásolatuk a pénztárban található.
Nagy Erika
pénztáros
A Család kicsi kincse három producere, és Christine Jeffs rendező közös munkája, a Tiszta Napfény (Sunshine Cleaning) is elérkezik a hazai mozikba idén novemberben. A film egy átlagos család ügyes-bajos életét mutatja be, olyan nagyszerű színészek közreműködésével, mint Amy Adams (Bűbáj, Kétely), Emily Blunt (Az Ördög Pradát visel) vagy Alan Arkin (A család kicsi kincse).
A film főszereplői egy család, Lorkowski-ék, akik közül szinte senki sem tud normálisan boldogulni az életben. A család tagjai Rose (Amy Adams), a valaha népszerű, vezető pompom-lány, aki mára már csak egy gyermekét egyedül nevelő anya, pocsék munkával, önbizalomhiánnyal és középiskolai barátjának alkalmi szeretője. Ha ez pedig nem lenne elég neki, a tanárok szerint fiának, Oscarnak (Jason Spevack) speciális nevelésre lenne szüksége. Testvére Norah (Emily Blunt), egy folyamatosan munkát kereső lány, aki folyton öngyilkos édesanyjukra gondol, miközben napról-napra éli életét. Apjuk Joe (Alan Arkin) sem egy mintaapa, folyamatosan hitegeti unokáját és sikertelenül próbál mindenféle termékek eladásával boldogulni az életben. Egyik nap, miközben Rose szeretőjével (Steve Zahn) van, a férfi ad neki egy tippet, hogy mivel kereshetne könnyen pénzt. Rose bele is vág az üzletbe, és ezentúl testvérével gyilkossági helyszíneket fognak takarítani. A Sunshine Cleaning nevű vállalkozásuk eleinte döcögősen indul, de ahogy kezdenek jobban hozzászoknak a véres helyszínekhez, egyre jobb lesz a kapcsolatuk is. Innentől kezdve pedig bepillantást nyerhetünk a vállalkozás virágzásába és a családtagok külön, sokszor drámával teli életébe is…
Már az elején leszögezném, hogy a film egy dráma, abból a fajtából, ami szinte 
teljesen nélkülözi a viccesebb jeleneteket. A film sodrása elég lassú, és sajnos semmi olyan nagyobb dolog, ill. csavar nem történik benne, amitől igazán szomorú lehetne. Egyszerűen csak egy olyan család történetét láthatjuk, akik próbálják élni sokszor boldogtalan életüket, miközben vagy jobb, vagy rosszabb dolgok történnek velük. Valljuk be, hogy a Család kicsi kincse producereitől valami jobbat vártunk volna. Ami miatt a film viszont mégsem lesz rossz, az a színészek munkája. A szerencsére tényleg egyre felkapottabb Amy Adams nagyszerűen hozza Rose, a régen népszerű, de mostanra már csak boldogtalan nő karakterét, játéka lenyűgöző és életszerű, nincs benne semmi hiteltelen. Ugyanez a helyzet a Norah-t alakító Emily Blunttal is, hitelesen játssza a folyamatosan édesanyja emlékét hajszoló, önmagát kereső lányt. Alan Arkin pedig csakúgy, mint a már sokszor emlegetett A család kicsi kincsében, itt is nagyszerűen alakított, nem lehet játékára semmi panasz. A többi (mellék)szereplő is remekül hozza a saját karakterét, ki lehetne emelni az Oscart játszó Jason Spevackot, aki jól hozza a tényleg nagyon aranyos és kicsit zakkant kisfiút; és Clifton Collins Jr.-t, mint a segítőkész tisztítószerboltost. Egyszóval nem más ez a film, mint egy egyszer megnézős dráma, amit a színészi alakítások húznak fel.
Dráma/Vígjáték, 2008, 90 perc
Rendező: Christine Jeffs
Forgatókönyvíró: Megan Holley
Szereplők: Amy Adams, Emily Blunt, Alan Arkin, Jason Spevack, Steve Zahn, Mary Lynn Rajskub, Clifton Collins Jr.
Forgalmazó: Budapest Film
Hazai Bemutató: 2009. november 12.
Serényi Krisztián
