Matelandlover-13
Matelandlover
(13.)
„- Teszek egy kört, hátha szembejön velem egy férfi. Reggel pakolunk, délben indul a gép! – Kiáltott vissza a folyosó végéről, egy záródó liftajtó mögül.”
Mateland Lindemann Mona után eredt, megpróbált a szembejövő férfi szerepébe kerülni.
A híres diadalív kapujában találkoztak.
- Ne haragudj!
- Késő.
Elsétáltak egymás mellett, de szinte azonnal mindketten megfordultak, és elindultak egymás felé.
- Mindent jóváteszek, minden megváltozik, ígérem!
- Mate, ez nem így működik.
- Mindenre képes vagyok érted! Eljátszom a Charles de Gaulle repülőteret zongorán, ha kell!
- Ó, milyen odaadó! Ennél szebbet még sohasem mondtál nekem!
- Esküszöm, én aládrendelem magam!
Mona hátat fordított,
de a fiú sem engedett,
rátartian távolodtak egymástól, tudván, hogy körbeérve találkozni fognak.
- Adj egy utolsó esélyt! Szívemen a kezem, megbántam a hozzádállásomat…
- Találj állást!
- Hogyne, majd igyekszem. – Hagyta a másikat megint a háta mögött.
Nem sok kellett, megfordultak, és újfent közeledtek a találkozási ponthoz.
- Az érzékiség is fontos!
- Nekem mondod?! – Csodálkozott a fiú.
- Azzal, akit szeretsz.
- Nem a véleményem különbözik, mindenről a tudatalattim tehet.
- De te ne vegyél tudomást a saját tudatalattidról, légy szíves! Ha megbántad, akkor bizonyítsd be!
- Mégis hogyan?
- Tegyél még egy kört, amíg én elrejtőzöm a városban. Csak a kurváknak mondom el, hogy hol találsz, ők pedig elmondják majd nekem, hogy sikerült-e bűnbe csalniuk téged. Áll az alku?
- Áll…
*
A kísértés elkerülése végett Mate az eltűnt személy után folytatott nyomozását a sasszeműnek remélt járókelők kikérdezésével kezdte… volna.
Sajnos azonban, mihelyt megszólalt angolul, a franciákat kirázta a ridegundor, némelyikük még az orrát is befogta, vagy rémülten félreugrott, ahogy egy házfelügyelő tenné egy fertőzött patkánnyal vívott küzdelem során.
*
Ki gondolta volna, Mateland végül mégiscsak az utcalányoknál kötött ki.
- French or englisch? – Kérdezték azonnal, kedélyesen.
- English, please. – Válaszolt Mate megkönnyebbülten. – I try to find my girlfriend.
- Hey girls, he is trying to find a girlfriend, help him!
*
Monát a szállodai szobában találta meg, ahová akkor is visszatért volna, ha nem keresi.
A lány elintézett egy telefont: kikérdezte újdonsült barátnőit Mateland önuralma felől.
Mosolyogva tette le a kagylót.
- Nem is tudom… megbocsássak? – Kacérkodott a lehetőséggel. – Ennyi nem elég. Ami megtörtént, megtörtént, nem tudod eltörölni a múltat, nem tudod lemosni magadról. – Látta Mate-en, hogy ezt szívesen kétségbe vonná. – Még akkor sem, ha sokat úszol. – Szögezte le. – Egyébként is, van valakim.
A fiú ereiben megfagyott a vér, belemarkolt az ágyhuzatba.
Mona az ablakhoz lépett, és kitárta.
- Párizs, szeretlek! – Ölelte magához a fények városát.
Mate felengedett.
- Mona, ne feledd, Isten kegyelme nem tűri a gúnyt!
*
Egy fárasztó repülőút után odahaza:
- Mona, elmegyek, nem gond?
- Nem, éppen akartalak kérni.
*
- Megkérem a kezét.
- Eszeden vagy? – (Költői kérdés Melvintől.)
- Elmegy az eszem, de egyre jobban érzem magam, az a lényeg, nem? A szabad szellem jegyében olyan gyakran csodálkozunk rá a bűnre, és elfelejtjük, hogy a konvencionális utat sem tiltja semmi. A sablonból ékes ritkaság lett, hát nem gyönyörű, ha szabad akaratából két ember egybekel, mert úgy látják jónak? A szabadság diadalához nem kell egynemű pár, vagy akármi, hogy egy harmadik közbeszóljon, és megszakítsa a ceremóniát az utolsó pillanatban, az olyan életidegen, és közben meg teljesen elcsépelt. Annyi különcködés után egy normális élet mellett akarok dönteni, és kész.
- Bűntudatot ébresztett benned? Állítólag a férfiaknál tipikus az a tévhit, hogy egy jegygyűrűvel mindent megoldhatnak…
- Nem… Nem hiszem, szerintem én csak… csak szeretem. Szeretem Monát!
*
Eljött a nagy nap, a gyűrű biztos helyen, már csak Monára várt, de hiába,
a lány a megszokott időben nem érkezett haza.
Mate szíve hevesen dobogott, valahogy le kellett vezetnie a feszültséget.
Előszedte hatkezesre tervezett zongoradarabjának kottáját, aminek szerényen a Matelandlover címet adta. Még 13 évesen kezdett el dolgozni rajta, az első szakasz nagyjából annak az elbeszélés-sorozatnak az időrendi szerkesztését tükrözi, amit akkoriban olvasott. A második szakaszban a sorozat fölött egy következetesen torz, de rugalmatlan rendszeren belül hullámoztatott parabolahurkok szólalnak meg, és.. csak eddig jutott, valami hiányzott a darab második feléhez, valami titokzatos, valami megfejthetetlen, ami fentről érkezik: egy sugallat, egy Isteni csoda.
Úgy lüktetett a mellkasa a szerelemtől, hogy metronómra sem volt szüksége, gondolkodás nélkül, sietve vetette papírra az utolsó két szólamot, ami végtelenül sok alternatív valóság identitásaként csendült össze a fejében.
Mateland Lindemann élete egyetlen lineáris szálra korlátozódott. Újra sajátjának érezte a lelkét, új esélyt kapott… újra megszülethetett.
Folyt. Köv.: 2009. 12. 04. (péntek)
Zelkó Misi