Bláthy iskolaújság

Mindenki ismeri a történeteit, legyen szó a szénről vagy a vegyületekről, Békési tanárnő a fiatalkoráról is mindig mesél. Sőt,  egy kis „kedvességért” sem kell a szomszédba mennie, megdicséri az új csizmádat, vagy plusz pontot ad az állatkás füzetekért, de ez sokszor segítségére van a gyerekek beazonosításánál. Azonban van egy csomó dolog, amit nem tudhatsz róla. Tudtad, hogy nem csak a kovalens kötést ismeri, de az egy  sima – egy fordítottban is remekel?
-    Mindig tanári pályára készült?
-    Igazából kutató vegyésznek tanultam, de meggyőztek, hogy a tanári pálya kellemesebb. Az emberekkel való kapcsolat és a tény, hogy embereket formálhatunk vitt rá, hogy végül is a tanári pályát választottam.
-    Milyen előnyei vannak a tanárságnak?
-    Hát rengeteg! Először is nem vagy annyira elfogult a saját gyerekeddel, mert látod, hogy az a korosztály mire képes. Van viszonyítási alapod. Másrészt, mint gyakorlott pedagógus tudsz a gyerekeiddel foglalkozni – persze csak, ha hagyják-.
-    Milyen tanuló volt a tanárnő?
-    Annak ellenére, hogy versenyszerűen atletizáltam az iskola mellett, jó tanuló voltam (diszkosz, gerelyhajítás, távolugrás, úszás, labdajátékok). Főleg a matematika, a fizika, az irodalom volt az erősségem.  A kémia pedig mindig a szívem csücske volt, de az orosz nyelvről ez nem volt elmondható.
-    A tanárnő gyerekei is ennyire szeretik a kémiát?
-    Nem. Volt, hogy rosszabb jegyük volt kémiából és a barátnőm mondta, hogy „Persze, hogy nem tudja a gyerek a kémiát, hát hoztál haza valamilyen kísérletet, hogy megértse?”  Ezen felbuzdulva haza vittem egy látványos kísérletet, amit elővigyázatosságból az erkélyen csináltam. Ám nagyobb durranás volt, mint ahogy számítottam rá és még a szomszédok is feljöttek, azt a kísérletet egy életre megjegyezték a gyerekeim.
-    Mi a hobbija?
-    Újabban a természetgyógyászat, a gyógynövények érdekelnek. Azt tudni kell, hogy gyógyszert sosem szedtem, ha az orvos felírta csak kitettem az asztalkára, de nem vettem be. Inkább a természetes gyógymódokban hiszek. Egyébként szeretek főzni, sütni, kötni, de varrni is szoktam magamnak. Sokat olvasok. Főleg Fekete Istvántól, vagy magyar tudósok visszaemlékezéseit, életrajzokat.
-    És mi a helyzet a síeléssel?
-     A síelés mindig egy misztikus valami volt a számomra. Valamelyest tudtam síelni, de Barsi tanárnő is tanítgatott, ekkor kerültünk közelebbi síkapcsolatba és barátkoztunk össze. Azt még elmesélem, hogy mikor egyetemista koromban sílécet vásároltam a Váci utcai sportboltban, akkoriban még nem igazán lehetett kapni, de volt három méret egy kicsi, egy közepes és egy nagy. Nem tudott senki tanácsot adni és azt mondtam, ha ezek egy árban vannak, ami írd és mondd 350 forint volt, akkor a legnagyobbat választom, mert abban van a legtöbb anyag. Mondanom sem kell nem jól választottam. ☺
-    Van valamilyen nagy álma?
-    Álmai mindig vannak az embernek. Szeretek utazni, sok helyen jártam már, vannak kedvenc helyeim. Ilyen például Badacsony, Fonyód, Tihany, ahonnan nagyon szép a kilátás a Balatonra. Sokat jártam régebben a Kékes tetőre kirándulni, de szívesen megyek Ausztriába is, ha tehetem. Nagyon szeretnék eljutni ismét Olaszországba, a csodálatos dolomitokba, remélem idén is eljutok oda. Valamint több szabadidőre vágyom, hogy minél több időt tudjak az unokáimmal ( 1 és 3 évesek )  tölteni, akikkel örömmel kirándulok vagy labdázok ha kedvez az időjárás.
-    Volt valaha példaképe?
-    Álltalába véve ez egy ”összegyúrt ember-modell” volt. Mindenkiből egy kicsit vettem követendő példának. Ilyen volt a tisztesség, a szorgalom, a becsületesség vagy a szabadidő hasznos eltöltése. Ezeket tartom ma is fontosnak és ezért is bocsájtom meg nehezen, ha egy tanuló valótlant állít.
-    Mit tanácsolna a fiataloknak?
-    Legyenek tisztességesek. De ami még ennél is fontosabb, hogy próbálják megismerni saját magukat, hogy érettségi után jól válasszanak hivatást. Fontos, hogy olyan szakmában tudjanak elhelyezkedni, ami örömet szerez nekik és szívvel lélekkel tudják végezni, mert csak így tudnak kiteljesedni. Valamint törekedjenek arra, hogy minden nap legyen valami olyan dolog, amiben sikereket érnek el. Hogy meg legyen a napi sikeradag, ami boldogabbá teszi a hétköznapokat…

Fábián Fanni